ólommérgezés
Kiejtés
- IPA: [ ˈoːlomːeːrɡɛzeːʃ]
Főnév
ólommérgezés
- (gyógyszertan) Az ólommérgezés egy olyan állapot, amely akkor alakul ki, amikor a szervezet ólmot (Pb) vesz fel, és a fém toxicitása egészségügyi problémákat okoz. Az ólom egy nehézfém, amely a környezetben különböző forrásokból található, például ólomfestékekből, ipari kibocsátásokból, vízvezetékekből és bizonyos típusú elemekből. Az ólommérgezés súlyos egészségi állapotokat okozhat, különösen gyermekeknél, ahol a fejlődő idegrendszert különösen érzékenynek tekintik.
Okozók
Az ólommérgezést különböző források okozhatják: - Ipari tevékenységek: Ólmot használó ipari folyamatok, például újrahasznosítás, festékgyártás és üveggyártás. - Ólomfestékek: Régi házakban található ólomfestékek, amelyek elöregedett vagy sérült felületekről por formájában kerülhetnek a levegőbe vagy a talajba. - Vízvezetékek: Ólomcsövek és ólommal forrasztott csapok, amelyekből ólom oldódhat ki a vízbe. - Gyógyszerek és kozmetikumok: Bizonyos hagyományos gyógyszerek és kozmetikumok tartalmazhatnak ólmot. - Föld: Szennyezett talajban való játék vagy étkezés, különösen a városi területeken.
Tünetek
Az ólommérgezés tünetei a mérgezés súlyosságától és a kitettség időtartamától függően változhatnak. A tünetek különböző rendszereket érinthetnek, például: - Neurológiai tünetek: Fejfájás, szédülés, ingerlékenység, memóriazavarok, koncentrációs nehézségek, valamint gyermekeknél fejlődési késések és tanulási nehézségek. - Emésztőrendszeri tünetek: Hányinger, hányás, hasi fájdalom, székrekedés vagy hasmenés. - Vérképzőszervi tünetek: A hemoglobin csökkenése anémiát okozhat, ami fáradtsághoz, gyengeséghez és sápadtsághoz vezethet. - Szív- és érrendszeri tünetek: Magas vérnyomás, ami hosszú távú szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet. - Vesekárosodás: Krónikus ólommérgezés vesekárosodást is okozhat.
Diagnózis
Az ólommérgezés diagnózisa vérvizsgálattal történik, amely megméri a vér ólomtartalmát. A vérben található ólom szintje, amely 5 mikrogramm/deciliter (µg/dl) vagy annál magasabb, már jelezheti a mérgezést. További vizsgálatok is szükségesek lehetnek a szervi károsodás mértékének felmérésére.
Kezelés
Az ólommérgezés kezelése a mérgezés súlyosságától függ: 1. Mérgezés forrásának megszüntetése: Az első lépés mindig a további ólommérgezés forrásának kiküszöbölése. 2. Kelátképző terápia: A kelátképző szerek, mint például a dimercaprol, DMSA (dimercaptoszukcininsav) vagy EDTA (etilén-diamin-tetraecetsav) alkalmazása segíthet a fémionok megkötésében és kiürítésében a szervezetből. Ezek a szerek stabil komplexeket képeznek az ólommal, lehetővé téve a kiürítést. 3. Tüneti kezelés: A tünetek, mint például anémia vagy vesekárosodás, megfelelő orvosi kezelést igényelhetnek.
Megelőzés
Az ólommérgezés megelőzése érdekében fontos: - Óvatosan bánni a régi festékekkel: A régi épületek felújítása során érdemes tesztelni a festékeket ólomra, és szükség esetén szakértőt hívni a biztonságos eltávolítás érdekében. - Biztonságos vízellátás: Az ólomcsövekkel rendelkező házakban a vízvezetékek cseréje vagy szűrése ajánlott. - Megfelelő higiéniai intézkedések: Az ipari dolgozóknak, akik ólommal foglalkoznak, megfelelő védőfelszerelést és munkakörülményeket kell biztosítani. - Gyermekek védelme: Gyermekeknél a talaj, a játékok és az otthon körüli környezet rendszeres ellenőrzése ajánlott.
Összegzés
Az ólommérgezés komoly egészségügyi kockázatot jelent, amely súlyos következményekkel járhat, különösen gyermekeknél. A diagnózis és a kezelés gyorsan történő megkezdése elengedhetetlen a toxikus hatások csökkentése érdekében. A megelőzés kulcsfontosságú, hogy minimalizáljuk a kitettséget és megőrizzük az egészséget.
Fordítások
- ólommérgezés - Értelmező szótár (MEK)
- ólommérgezés - Etimológiai szótár (UMIL)
- ólommérgezés - Szótár.net (hu-hu)
- ólommérgezés - DeepL (hu-de)
- ólommérgezés - Яндекс (hu-ru)
- ólommérgezés - Google (hu-en)
- ólommérgezés - Helyesírási szótár (MTA)
- ólommérgezés - Wikidata
- ólommérgezés - Wikipédia (magyar)