Wikiszótár

gyógyszertan

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɟoːcsɛrtɒn]

Főnév

gyógyszertan

  1. (gyógyszertan, orvostudomány) A gyógyszertan (farmakológia) az orvostudomány és a biológia azon ága, amely a gyógyszerek tulajdonságait, hatásmechanizmusait, a szervezetre gyakorolt hatásait, és azok alkalmazását tanulmányozza. A gyógyszertan több tudományág metszéspontján helyezkedik el, mivel a gyógyszerek kutatása és fejlesztése biokémiai, molekuláris biológiai, fiziológiai, toxikológiai és orvosi ismereteket egyaránt igényel. A gyógyszertan célja a gyógyszerek hatásainak pontos megértése, hogy azok biztonságosan és hatékonyan alkalmazhatók legyenek a betegségek megelőzésére, kezelésére és gyógyítására.

A gyógyszertan fő területei

A gyógyszertan különböző részekre bontható, amelyeket a gyógyszerek szervezetre gyakorolt hatásainak, alkalmazásuk módjainak és mechanizmusaik vizsgálata alapján határoznak meg. A gyógyszertan fő területei a következők:

  1. Farmakokinetika: A gyógyszer útját vizsgálja a szervezetben, vagyis azt, hogy a szervezet hogyan dolgozza fel a gyógyszert. A farmakokinetika a következő lépésekre bontható:
    • Absorpció (felszívódás): A gyógyszer bejutása a véráramba.
    • Disztribúció (eloszlás): A gyógyszer eloszlása a szervezet különböző szöveteiben.
    • Metabolizmus (anyagcsere): A gyógyszer átalakulása a szervezetben, gyakran a májban.
    • Elimináció (kiválasztás): A gyógyszer és metabolitjai kiürülése a szervezetből, általában a vese vagy a máj segítségével.
  2. Farmakodinamika: A gyógyszer hatásait és hatásmechanizmusait tanulmányozza, azaz azt, hogy a gyógyszer hogyan hat a szervezetre. Vizsgálja, hogy a gyógyszer milyen receptorokra hat, milyen jelátviteli útvonalakat befolyásol, és milyen fiziológiai változásokat okoz. A farmakodinamika segít megérteni, hogy egy gyógyszer hogyan fejti ki terápiás hatását, és milyen mellékhatásokat okozhat.
  3. Klinikai farmakológia: Az orvosi gyakorlatban alkalmazott gyógyszereket tanulmányozza, kiemelten figyelve a gyógyszerek biztonságosságára és hatékonyságára. A klinikai farmakológia foglalkozik a gyógyszerek adagolásával, a mellékhatások megfigyelésével, a gyógyszerkölcsönhatásokkal és a betegspecifikus terápiás ajánlásokkal.
  4. Toxikológia: A gyógyszerek és más vegyi anyagok mérgező hatásait vizsgálja, és tanulmányozza a különböző dózisok hatásait. A toxikológia alapvető célja annak meghatározása, hogy egy anyag milyen dózisban válik károssá a szervezetre, és milyen módon lehet mérgezés esetén kezelni a beteget.
  5. Farmakogenetika és farmakogenomika: Az egyéni genetikai különbségeket tanulmányozza a gyógyszerekre adott válaszokban. A farmakogenetika segít megérteni, hogy egyes emberek miért reagálnak másként a gyógyszerekre, és hogyan lehet személyre szabott terápiás megoldásokat kialakítani.

A gyógyszerek hatásmechanizmusa

A gyógyszerek a szervezet különböző molekuláira és receptoraira hatva fejtenek ki hatást. A hatásmechanizmus főbb elemei a következők:

  1. Receptorok: A gyógyszerek gyakran a sejtmembránon vagy a sejten belül található receptorokhoz kötődnek. A receptorok olyan fehérjék, amelyekhez a gyógyszerek specifikus módon kapcsolódhatnak, és ezen keresztül befolyásolják a sejt működését. Például a béta-agonista gyógyszerek a légutak simaizomzatán található béta-2 receptorokhoz kötődnek, ezáltal tágítva a hörgőket.
  2. Ioncsatornák: Egyes gyógyszerek ioncsatornákra hatva változtatják meg a sejt ionösszetételét, ezáltal befolyásolják a sejtek működését. Például a kalciumcsatorna-blokkolók a szívizomsejtek kalciumcsatornáin keresztül csökkentik a szív összehúzódásának erősségét és a vérnyomást.
  3. Enzim-inhibitorok: Számos gyógyszer enzim-inhibitor, vagyis olyan anyag, amely egy adott enzim működését gátolja. Például az ACE-gátlók (angiotenzin-konvertáló enzim-gátlók) blokkolják az angiotenzin II nevű hormon termelődését, amely csökkenti a vérnyomást.
  4. Neurotranszmitterek és jelátviteli útvonalak modulálása: A gyógyszerek befolyásolhatják az idegrendszer működését azáltal, hogy hatnak a neurotranszmitterek szintjére vagy gátolják azok visszavételét. Például a szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók (SSRI-k) fokozzák a szerotonin szintjét az agyban, és így segíthetnek a depresszió kezelésében.

Gyógyszeradagolás és terápiás ablak

A gyógyszerek hatékonyságához és biztonságosságához elengedhetetlen a megfelelő adagolás, amely a gyógyszer terápiás ablakán alapul. A terápiás ablak az az adagolási tartomány, amelyben a gyógyszer hatékony, de még nem okoz toxikus hatásokat. Az alacsonyabb szint alatt a gyógyszer hatása nem megfelelő, míg a felső határ átlépése mérgező mellékhatásokat okozhat. A gyógyszerek adagolása függ a beteg korától, testsúlyától, máj- és veseműködésétől, valamint más szedett gyógyszerektől.

Gyógyszerkölcsönhatások

A gyógyszerkölcsönhatások olyan esetek, amikor két vagy több gyógyszer együtt adása módosítja az egyes gyógyszerek hatásait, ami különböző kimeneteleket eredményezhet:

  1. Synergizmus: Egyes gyógyszerek kombinációja fokozott hatást eredményez, amely nagyobb, mint az egyes gyógyszerek hatásainak összege. Például egy vérnyomáscsökkentő és egy vizelethajtó kombinációja erősebb vérnyomáscsökkenést okozhat.
  2. Antagonizmus: Bizonyos gyógyszerek egymás hatását gyengíthetik vagy gátolhatják, például ha két gyógyszer azonos receptorért “versenyez”.
  3. Farmakokinetikai kölcsönhatások: Egyes gyógyszerek megváltoztathatják más gyógyszerek felszívódását, eloszlását, metabolizmusát vagy kiürülését. Például egy májenzim gátlása növelheti a másik gyógyszer szintjét, így fokozva annak hatását vagy mellékhatásait.

A gyógyszerfejlesztés folyamata

A gyógyszerfejlesztés rendkívül összetett és hosszadalmas folyamat, amely során egy új gyógyszermolekula a laboratóriumi fázistól a klinikai vizsgálatokon át a piaci bevezetésig jut. A főbb lépések:

  1. Kutatás és felfedezés: Potenciális új hatóanyagok azonosítása és az elsődleges hatásmechanizmus vizsgálata laboratóriumi környezetben.
  2. Előklinikai vizsgálatok: Állatkísérletek és egyéb laboratóriumi tesztek segítségével megállapítják a biztonságosságot és hatékonyságot, mielőtt az embereken végzett vizsgálatokat elkezdenék.
  3. **

Klinikai vizsgálatok: Emberi tesztelés több fázisban zajlik, amelyek során értékelik a gyógyszer biztonságosságát, hatásosságát és adagolási sémáját. - I. fázis: Kis számú, egészséges önkénteseken végzett vizsgálat a biztonságosság és a dózistartomány meghatározására. - II. fázis: Nagyobb számú beteg részvételével történő tesztelés a hatásosság és mellékhatások értékelésére. - III. fázis: Még nagyobb, több országra kiterjedő tanulmány a hatékonyság, biztonságosság és dózisoptimalizálás céljából. - IV. fázis**: A forgalomba hozatalt követő vizsgálatok, amelyek tovább monitorozzák a hosszú távú hatásokat és ritka mellékhatásokat.

  1. Engedélyezés és forgalmazás: A hatóságok, például az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vagy az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal (FDA) döntik el, hogy a gyógyszer piacra kerülhet-e.

Összefoglalás

A gyógyszertan a gyógyszerek szervezetre gyakorolt hatásainak tudománya, amely magában foglalja a gyógyszerek hatásmechanizmusainak, anyagcseréjének, biztonságosságának és alkalmazási lehetőségeinek tanulmányozását. Az orvostudomány fejlődésével a gyógyszertan is egyre inkább a célzott és személyre szabott terápiás megoldások felé halad, ahol a gyógyszerek nemcsak hatékonyak, hanem az egyéni genetikai és biológiai különbségek figyelembevételével a lehető legbiztonságosabbak is.

Etimológia

gyógyszer +‎ tan, a német Arzneikunde szó tükörfordítása

Fordítások

Tartalom

További információk

abarelix abatacept abciximab absorbable acarbose acenocoumarol acetazolamide acetonide acetylcholine acetylcysteine aciclovir adenosine adrenergic ajmaline albendazole aldosterone allopurinol alprazolam amantadine amfetamine amikacin amiloride aminoglycoside amitriptyline amobarbital amprenavir anabolic angioedema antiallergic anticholinergic antidiarrheal antiinflammatory antirheumatic antiserum antithrombotic antitoxin antiviral antracen apomorphine aprotinin aromatase ascorbic asenapine asiatica aspartate atenolol atovaquone atropine azathioprine bacitracin bacterial barbital bendamustine bentazepam benzathine benznidazole benzoate benzocaine benzodiazepine benzoyl betaine betamethasone bezafibrate bicarbonate biliary bivalent bleomycin bromazepam bromocriptine bupropion butyrate calcitonin cannabidiol capsaicin carbamazepine carbamide carbimazole carbonic cardiovascular carmine carmustine cascara cathine cefalotin ceftriaxone centrally chemically chloral chlorambucil chlordiazepoxide chloroquine chlorphenamine chlorpromazine chlortetracycline choline cholinesterase chromate chymotrypsin cilazapril cimetidine cinnarizine ciprofibrate ciprofloxacin citicoline citrate clenbuterol clioquinol clobazam clofedanol clomipramine clonazepam clorazepate clotiazepam codeine colchicine collagen colloid colloidal conjugated corticosteroid corticotropin creosote cyclophosphamide cytotoxic dabigatran dacarbazine daclizumab dantrolene dapsone daunorubicin decarboxylase dehydrogenase desipramine desloratadine dexamethasone dextran dextromethorphan diamorphine diastase diclofenac diethylstilbestrol differentiation digitoxin digoxin dihydroergotamine diltiazem dimercaprol dimethyl dimetindene diphenhydramine dipyridamole dithranol doxycycline drugs dysfunction emetine enalapril endocrine endothelial ephedrine epidermal epinephrine eradication erectile ergocalciferol ergotamine erlotinib erythromycin erythropoietin esomeprazole estazolam estradiol estriol estrogen estrone ethionamide ethosuximide ethylene famotidine fenofibrate fibrinogen fibroblast finasteride fludrocortisone fluorescein fluoride fluorouracil fluoxetine fluphenazine flurazepam fructose fumarate furazolidone furosemide galactose gelatin gemfibrozil gentamicin glimepiride glucagon gluconate glucosamine glutamate glutamine glutathione glycerol glyceryl glycine gonadotrophin gonadotropin gramicidin griseofulvin guaifenesin guanidine gynecological haloperidol halothane hematological heparin hepatic heterocyclic hexetidine histamine histone hormonal hyaluronidase hydrochloride hydrocodone hydrocortisone hydroquinone hydroxide hydroxychloroquine hyoscyamine hypercalcemia hypertrophy hypochlorite ibuprofen idoxuridine ifosfamide imidazole imipramine immunoglobulin inhibitor inosine inositol interferon interleukin intrauterine iodoform isoniazid isopropanol isotonic kanamycin ketamine labelled lactate lactulose lansoprazole levodopa lidocaine lindane linseed locally lomustine loperamide loratadine lorazepam lymphoma lysozyme malathion mammalian mannitol mazindol mebendazole mebeverine medicated melatonin melphalan mepartricin meprobamate mercaptopurine methaqualone methenamine methionine methocarbamol methotrexate methoxy methyldopa methylphenidate metoclopramide metolazone mianserin mifepristone mineralization minoxidil mitomycin mizolastine molsidomine monoamine monoclonal monovalent monoxide nalorphine naloxone nandrolone naphazoline natamycin neomycin niclosamide nicotinic nifedipine nikethamide nitrazepam nitrite nitrofuran norepinephrine noscapine nucleoside nystatin obidoxime omeprazole orciprenaline ornithine oseltamivir osmotic oxalate oxidase oxycodone oxytetracycline oxytocin palliation palmitate pancreatic pantoprazole papaverine paracetamol paraldehyde paramagnetic parasitic parathyroid parenteral paroxetine pemoline pentavalent pentazocine pentobarbital pentoxifylline peptidase peptide perfusion peripherally peritoneal permanganate permethrin peroxide perphenazine pethidine phenacetin phenazone phenelzine phenobarbital phenolphthalein phenothiazine phentermine pholcodine physostigmine pilocarpine pioglitazone piperazine piroxicam pituitary platelet podophyllotoxin polyethylene polymerase polymyxin polyvalent pravastatin prazepam prednisolone prednisone pregabalin primaquine primidone probenecid procaine progesterone progestogen programmed proguanil promethazine propanol prophylactic propofol prostaglandin prostatic protamine protease protriptyline pulmonary purified pyrantel pyrethrum pyridoxine pyrimethamine pyrimidine quassia quaternary quinidine quinoline quinolone rabeprazole ramipril ranitidine rauwolfia reductase reserpine resorcinol retapamulin retinol riboflavin rifampicin salbutamol salicylate scopolamine secretin selenite sensory serotonin sibutramine sildenafil silicate sorbitol sparteine steroid stomatological streptomycin substituted succinate sulfanilamide sulfate sulfide sulfoxide sumatriptan suramin systemic tannate tartrate temozolomide tertiary testosterone tetracycline thalidomide theobromine theophylline thiamine thiosulfate thrombin thyroid timolol tioguanine tocopherol tolbutamide tolperisone topoisomerase tramadol transcriptase triazole trichloroethylene trimethadione trimethoprim trioxide triticum trivalent tropine trypsin tryptophan tuberculin tubocurarine typhoid uramustine urapidil ureteral urinary urokinase vancomycin varicella vasopressin verapamil veratrum vinblastine vincamine vincristine vinorelbine warfarin yohimbine zidovudine zolmitriptan

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=gyógyszertan&oldid=3465008”