אסון

Héber

אָסוֹן • (asón) hn (többesszám határozatlan אֲסוֹנוֹת‎, egyesszám összetett אֲסוֹן־)

baleset
veszedelem
וְאֶת־בִּנְיָמִין אֲחִי יֹוסֵף לֹא־שָׁלַח יַעֲקֹב אֶת־אֶחָיו כִּי אָמַר פֶּן־יִקְרָאֶנּוּ אָסֹון
ve'ét-binyamín akhí yovséf lo-shalákh ya'akóv et-ekháv ki amár pen-yikra'enú asóvn
De Benjámint, József öccsét nem küldte el Jákób a bátyjaival, mert azt gondolta, hogy szerencsétlenség éri.