Főnév

הֲלָכָה (halakhánn (többesszám határozatlan הֲלָכוֹת‎, egyesszám összetett הִלְכַת־‎, többesszám összetett הִלְכוֹת־‎)

  1. törvény
  2. Halacha: szóbeli hagyományként fönnmaradt vallási törvény a késői zsidóságban; szűkebb értelemben egy-egy esetre érvényes erkölcsi előírás, törvény