gyök ש־ל־ג

Főnév

שֶׁלֶג (shéleghn (többesszám határozatlan שְׁלָגִים‎, egyesszám összetett שֶׁלֶג־, többesszám összetett שִׁלְגֵי־‎, bibliai héber pauzális alak שָׁלֶג) minta: קֶטֶל

  1. (csapadék)
    פִּתּוֹת שֶׁלֶג מְרַקְּדוֹת בְּחִיבוּק הַחוֹרֵף, סִימְפוֹנִיָּה שְׁקֵטָה שֶׁל חֵן הַטֶּבַע.
    pitót shéleg merakdót bkhivúk hakhoref, simfoniyá shketá shel khen hateva'.
    Hópelyhek táncolnak a tél ölelésében, a természet kegyének néma szimfóniája.

Etimológia

Tkp. *thalg, lásd a ثلج szót.