שמחה
Főnév
שִׂמְחָה • (simkhá) nn (többesszám határozatlan שְׂמָחוֹת, egyesszám összetett שִׂמְחַת־, többesszám összetett שִׂמְחוֹת־) minta: קִטְלָה
- öröm
- וַיַּעֲלוּ כָל־הָעָם אַֽחֲרָיו וְהָעָם מְחַלְּלִים בַּחֲלִלִים וּשְׂמֵחִים שִׂמְחָה גְדוֹלָה וַתִּבָּקַע הָאָרֶץ בְּקוֹלָם׃
- vaya'alú khol-ha'ám akharáv veha'ám mekhallím bakhalilím usmekhím simkhá gdolá vatibaká ha'aréts bkolam.
- Azután fölvonult utána az egész nép, és a nép sípokkal sípolt, és olyan nagy örömmel örvendezett, hogy a föld szinte meghasadt a hangjuktól.
Lásd még
- שִׂמְחַת תּוֹרָה (simkhát torá)