penge

(ده‌م szócikkből átirányítva)

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈpɛŋɡɛ]

Főnév

penge

  1. Kés, kard, borotva éle.

Származékok

Fordítások

Ragozás

penge ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset penge pengék
tárgyeset pengét pengéket
részes eset pengének pengéknek
-val/-vel pengével pengékkel
-ért pengéért pengékért
-vá/-vé pengévé pengékké
-ig pengéig pengékig
-ként pengeként pengékként
-ul/-ül - -
-ban/-ben pengében pengékben
-on/-en/-ön pengén pengéken
-nál/-nél pengénél pengéknél
-ba/-be pengébe pengékbe
-ra/-re pengére pengékre
-hoz/-hez/-höz pengéhez pengékhez
-ból/-ből pengéből pengékből
-ról/-ről pengéről pengékről
-tól/-től pengétől pengéktől
penge birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én pengém pengéim
a te pengéd pengéid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
pengéje pengéi
a mi pengénk pengéink
a ti pengétek pengéitek
az ő pengéjük pengéik

Melléknév

penge

  1. (szleng) nagyon , nagyon okos

Dán

Főnév

penge tsz

  1. pénz

Etimológia

Lásd a magyar pénz szónál.