Főnév

سلاطة (slāṭa) ?

  1. visszafogottság hiánya
    لَمْ يُعْجِبْنِي سُلاطَةُ الطِّفْلِ فِي الْكَلَامِ.
    lam yuʕjibnī sulāṭatu ṭ-ṭifli fī l-kalāmi.
    Nem tetszett a gyermek pimaszsága a beszédében.
    اشْتَهَرَ بِسُلاطَةِ لِسَانِهِ وَجُرْأَتِهِ فِي النِّقَاشَاتِ.
    āštahara bisulāṭati lisānihi wajurʔatihi fī n-niqāšāti.
    Híres volt a nyelve pimaszságáról és bátorságáról a vitákban.