مندوب
Főnév
مَنْدُوب • (mandūb)
- képviselő, küldött, delegátus
- عَيَّنَتِ الشَّرِكَةُ مَنْدُوبًا لِحُضُورِ الاِجْتِمَاعِ الدَّوْلِيِّ.
- ʕayyanati š-šarikatu mandūban liḥuḍūri l-ijtimāʕi d-dawliyyi.
- A cég egy képviselőt nevezett ki a nemzetközi találkozóra.
- جَاءَ المَنْدُوبُ لِتَوْصِيلِ الطَّلَبِيَّةِ إِلَى المَكْتَبِ.
- jāʔa l-mandūbu litawṣīli ṭ-ṭalabiyyati ʔilā l-maktabi.
- A képviselő érkezett, hogy kiszállítsa a rendelést az irodába.