magyar
(ہنگيرين szócikkből átirányítva)
Kiejtés
- IPA: /ˈmɒ.ɟɒr/
Főnév
magyar
- magyar férfi vagy nő
- a magyarok bejövetele
- Széchenyi István a legnagyobb magyar.
- magyar nyelv : ISO 639-1: hu, hun
- Csak töri a magyart.
Etimológia
Elhomályosult összetétel. A szó első tagja (magy-) ősi örökség az ugor korból. A második taghoz (-ar) lásd a férj címszót.
Származékok
- magyarán, magyarít, magyarítás, magyarító, magyarkodás, magyarok, magyaros, magyarosít, magyarosított, magyarosíttat, magyarosodás, magyarosodik, magyarság, magyartalan, magyartalanság, magyarul
- (összetételek): magyarbarát, magyarbarátság, magyarbors, magyardolgozat, magyarellenes, magyarellenesség, magyarfajta, magyarfaló, magyarlakta, magyaróra, magyartanár, magyartanítás
Fordítások
magyar ember
magyar nyelv
magyar nő
|
Melléknév
magyar
- Magyarországon élő, magyar anyanyelvű.
- Magyarországról származó.
- A magyar rendőrség legfontosabb feladata a közbiztonság fenntartása és a belső rend védelme.[1]
Fordítások
magyarországi