Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒlshɛjimɛrkoːr]

Főnév

Alzheimer-kór

  1. (gyógyszertan) Az Alzheimer-kór egy progresszív, neurodegeneratív betegség, amely a demencia egyik leggyakoribb oka. Jellemzője az agysejtek fokozatos károsodása és pusztulása, amely memóriavesztéshez, gondolkodási és viselkedési zavarokhoz vezet. Leggyakrabban idősebb felnőtteket érint, és a világ népességének egyre nagyobb része érintett, mivel az élettartamok hosszabbodnak.

Tünetek

Az Alzheimer-kór tünetei általában fokozatosan jelennek meg és romlanak:

  1. Korai tünetek: Kezdetben az érintettek memóriaproblémákat tapasztalnak, főként a közelmúlt eseményeinek felidézése, valamint tárgyak, nevek elfelejtése válik gyakorivá. Nehézséget okozhat a feladatok elvégzése és a megfelelő szavak megtalálása.
  2. Középső szakasz: A betegség előrehaladtával az emlékezetkiesések mélyülnek, és az érintettek nehezebben orientálódnak az időben és térben. Gyakori a téveszmék, a depresszió, a szorongás, sőt agresszív viselkedés. Megváltozhat a személyiség is.
  3. Késői szakasz: Az Alzheimer-kór késői stádiumában a betegek nagymértékben függnek másoktól, mivel nem képesek ellátni magukat. Súlyos emlékezetkiesések, beszédzavarok és mozgásproblémák jelentkeznek, gyakran ágyhoz kötötté válnak.

Kiváltó okok és kockázati tényezők

Az Alzheimer-kór pontos oka nem ismert, de számos tényező hozzájárulhat:

  • Genetikai tényezők: Egyes gének, például az APOE gén egyes változatai növelhetik a betegség kockázatát.
  • Kor: A betegség kockázata az életkorral nő, különösen 65 év felett.
  • Környezeti és életmódbeli tényezők: Fejsérülések, cukorbetegség, magas vérnyomás és magas koleszterinszint összefüggésben lehet az Alzheimer-kór kialakulásával.

Az agyi változások

Az Alzheimer-kórban két fő agyi elváltozás figyelhető meg:

  1. Amiloid plakkok: A béta-amiloid nevű fehérjék az agysejtek között plakkokat képeznek, ami gátolja az idegsejtek közötti kommunikációt.
  2. Tau-csomók: A tau nevű fehérje kóros módon felhalmozódik és gubancokat képez az agysejtekben, ami az idegsejtek pusztulásához vezet.

Diagnózis

Az Alzheimer-kór diagnosztizálása több lépésből áll:

  • Kognitív tesztek: A memóriát, gondolkodást és kommunikációs képességeket értékelő tesztek.
  • Képalkotó vizsgálatok: MRI és CT az agy szerkezetének vizsgálatához, hogy kimutassák az agyszövetek zsugorodását és más elváltozásokat.
  • Biomarker tesztek: Vér- és agy-gerincvelői folyadékvizsgálatok az Alzheimer-betegségre jellemző fehérjék kimutatására.

Kezelési lehetőségek

Az Alzheimer-kór jelenleg nem gyógyítható, de bizonyos gyógyszerek és terápiák lassíthatják a tünetek súlyosbodását:

  • Kolinészteráz-gátlók: Az acetilkolin lebomlását gátolják, így támogatják a memóriát és a gondolkodási folyamatokat.
  • Memantin: Segíthet az idegsejtek védelmében a károsító anyagoktól, enyhítheti a kognitív tüneteket.
  • Támogató terápiák: Fizikai és szellemi aktivitás fenntartása, memóriatámogató programok és családi támogatás szintén javíthatják az életminőséget.

Megelőzés és életmódbeli javaslatok

Bár a betegség teljes megelőzése nem ismert, az egészséges életmód csökkentheti a kockázatot:

  • Egészséges étrend: Mediterrán étrend, magas antioxidáns- és omega-3-tartalmú ételekkel.
  • Rendszeres testmozgás: Támogatja az agyi keringést és az általános egészséget.
  • Szellemi aktivitás: Tanulás, társasági kapcsolatok fenntartása, szellemi kihívások hozzájárulhatnak az agy egészségéhez.

Az Alzheimer-kór globálisan egyre nagyobb terhet jelent a társadalmaknak, mivel a betegek gondozása hosszú távú támogatást igényel. Az Alzheimer-kutatás folyamatosan fejlődik, és új terápiák, biomarkerek és diagnosztikai módszerek kidolgozása zajlik annak érdekében, hogy a betegség minél korábban felismerhető legyen, és a tünetek kezelése egyre hatékonyabbá váljon.

Fordítások