Kiejtés

  • IPA: /bɛhɪndɛɐ̯tɛ/

Főnév

Behinderte nn (melléknévi, határozott alanyeset die Behinderte, birtokos Behinderter, határozott birtokos der Behinderten, többes Behinderte, határozott többes die Behinderten)

  1. mozgássérült, mozgáskorlátozott
  2. szellemi fogyatékos

Ragozás