Kiejtés

  • IPA: /bɛhɪndɛɐ̯tɛɐ̯/

Főnév

Behinderter hn (melléknévi, határozott alanyeset der Behinderte, birtokos (des) Behinderten, többes Behinderte, határozott többes die Behinderten)

  1. mozgássérült, mozgáskorlátozott
  2. szellemi fogyatékos

Ragozás