Wikiszótár

La Condamine

(Condamine szócikkből átirányítva)

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈlɒt͡sondɒminɛ]

Főnév

La Condamine

  1. (matematika, matematikus) Charles Marie de La Condamine (Párizs, 1701. január 28. – Párizs, 1774. február 4.) francia természettudós, matematikus, geográfus. Tíz évet töltött Dél-Amerikában az egyenlítői fok hosszának mérésével. Közben elkészítette az Amazonas vidék első térképét, több növényfajt írt le, megismertette Európával a nyílméregként használt kurárét, a maláriát gyógyító kinint és a kaucsukot illetve a gumit. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Cond.”.
Élete
Iskoláit a XVI. Lajos francia királyról elnevezett kollégiumban végezte, majd mint katona harcolt Spanyolországban (1719). Párizsba való visszatérése után bekapcsolódott a tudományos életbe. 1730-ban a Francia Természettudományi Akadémia tagja lett, majd állást kapott az Akadémia kémiai intézetében. A következő évben részt vett egy öt hónapos kiküldetésben Konstantinápolyban.
Az egyenlítői meridián
Az eközben végzett kutatásairól írt és néhány más munkája nyomán kapott helyet 1735-ben abban az expedícióban, amit a Francia Természettudományi Akadémia (L'Academie Royale de Sciences) az akkor spanyol gyarmati igazgatás alatt álló Peruhoz tartozó Quitóba (ma Ecuador) delegált abból a célból, hogy az Egyenlítő környezetében meghatározzák egy földrajzi fok valódi hosszát a Föld felszínén. A mérés célja az volt, hogy a korábban a Lappföldön elvégzett hasonló méréssel összehasonlítva igazolják (vagy cáfolják) Isaac Newton elméletét, miszerint a Föld alakja nem gömb, hanem a sarkoknál belapult, forgási ellipszoidhoz hasonló geoid.

Az expedíció két másik tagjával, Louis Godinnel és Pierre Bouguerrel quitói bázisukról indulva az Andok csúcsain jelölték ki a háromszögelési pontokat és ezeken végezték el a szögméréseket. A munka mintegy 5 évig tartott, amit az akkor még alig ismert hegymászó felszerelések hiánya és a magashegyi zord időjárás miatti rossz látási viszonyok magyaráznak. Az expedíció fő céljának eredményét Pierre Bouguer neve alatt publikálták Párizsban 1749-ben: La figure de la terre: déterminée par les observations de messieurs címmel.

A mérések igazolták a newtoni becslést, amit azóta korszerűbb eszközökkel többen is megerősítettek. Magyar szempontból különösen értékes eredménynek számít Izsák Imre munkája, aki a műholdak pályaadatainak feldolgozásával, újszerű eljárással meghatározta, hogy a Föld nemcsak a sarkoknál lapult (azaz a meridiánok nem körök), hanem az Egyenlítő sem pontosan kör alakú. Más szóval a Föld nem szabályos geometriai forgástest.

Egyéb tudományos kutatásai
Az expedíció tagjainak viszonya nem volt felhőtlen, annak ellenére, hogy a kitűzött célt (bár a tervezettnél lényegesen hosszabb idő alatt) elérték. La Condamine egy időre elszakadt társaitól és saját költségén szervezett expedícióban végzett sikeres kutatásokat az Amazonas vidékén. E téren gyűjtött megfigyeléseit Párizsba való visszatértével (1744) publikálta. Közülük egyik legjelentősebb, hogy az Európában már ismert és a malária gyógyítására több-kevesebb sikerrel alkalmazott kinin fajtáját specifikálta: a bennszülöttektől megtudva, hogy csak a kína-fa egyik fajtája tartalmaz elegendő koncentrációjú gyógyító vegyületet. Ugyancsak La Condamine ismertette meg Európát a kecsua indiánok által rendszeresen szüretelt és eszközök (pl. csizma, hordtáska stb.) készítésére használt gumival.

Tőle származik a helybéliek híres-hírhedt nyílmérgének, a kurárénak az első leírása is. Bár nem volt botanikus, több növényfajt azonosított, ezeknek a rendszertani elnevezésében a Cond. rövidítés utal erre.[1] Hasonlóképpen őrzi nevét a korábban juhbélből készült óvszereket felváltó gumi-kondom (condom).

Elsők között volt, akik szorgalmazták az egész világon egységes mértékrendszer bevezetését. Erre vonatkozó javaslatait később a méterrendszer bevezetésekor alkalmazták.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=La_Condamine&oldid=3449516”