Kiejtés

  • IPA: /ɛɐ̯bɛ/

Főnév

Erbe sn (erős, birtokos Erbes, nincs többes)

  1. örökség

Ragozás

Főnév

Erbe hn (gyenge, birtokos Erben, többes Erben)

  1. örökös

Etimológia

Lásd az erbo szót.

Ragozás

  • Erbe - Szótár.net (de-hu)
  • Erbe - DWDS
  • Erbe - Duden
  • Erbe - Wortschatz
  • Erbe - OpenThesaurus
  • Erbe - Google (de-en)
  • Erbe - Яндекс (de-ru)
  • Erbe - Wikidata
  • Erbe - Wikipédia (német)