Kiejtés

  • IPA: [ ˈɛulɛrfɛrmɒtːeːtɛl]

Főnév

Euler-Fermat-tétel

  1. (matematika) Ha a és m egymáshoz relatív prímek (azaz legnagyobb közös osztójuk 1), akkor   ahol   az Euler-féle φ-függvény, a pedig egy tetszőleges egész szám. A tétel a kis Fermat-tétel általánosítása, hiszen ha p prímszám, akkor  .

Euler–Fermat-tétel

Az **Euler–Fermat-tétel** az egész számok számelméletének egyik alapvető tétele, amely általánosítja a Fermat kis tételét.

A tétel megfogalmazása

Legyen   egy pozitív egész szám, és legyen   egy olyan egész, amely relatív prím  -hez (azaz  ). Ekkor:

 

ahol   az  -hez relatív prím pozitív egész számok száma, azaz az **Euler-féle φ függvény** értéke.

Példa

Ha  , akkor  , mert a 10-hez relatív prím számok: 1, 3, 7, 9. Ha például  , akkor:

 

tehát  .

A bizonyítás vázlata

A bizonyítás az **Egyenlő maradékosztályok elvén** és az Euler-féle φ függvény tulajdonságain alapul.

1. Az alapfeltételek

Tegyük fel, hogy   és   relatív prímek ( ). Az  -hez relatív prím pozitív egész számok halmaza legyen:   ahol   elemek relatív prímek  -hez.

2. Az  -val történő szorzás

Szorozzuk meg az   halmaz minden elemét  -val modulo  . Az új halmaz:  

Mivel   relatív prím  -hez, a szorzás permutálja az   elemeit. Ez azt jelenti, hogy   ugyanazokat az elemeket tartalmazza, mint  , csak más sorrendben.

3. Szorzat modulo  

Az   elemeinek szorzata:  

Az  -val szorzás miatt:  

Mivel az   elemeinek szorzata relatív prím  -hez, oszthatunk vele, így:  

Megjegyzések

  • Az Euler–Fermat-tétel egy speciális esete a **Fermat kis tétele**, amely azt mondja ki, hogy ha   prím és   nem osztható  -nel, akkor  .
  • A tétel alkalmazható a modern titkosítási algoritmusokban, például az RSA algoritmusban.