Kiejtés

  • IPA: /kraʊ̯t/

Főnév

Kraut sn (erős, birtokos Krautes vagy Krauts, többes Kräuter)

  1. (növénytan) gyógynövény
  2. gyógyfű
  3. dudva
  4. zöld
  5. (Ausztria) káposzta

Ragozás