abstauben
Kiejtés
- IPA: /apʃtaʊ̯bɛn/
Ige
abstauben (gyenge, E/3 jelen abstaubt, múlt abstaubte, befejezett geabstaubt, segédige haben)
Igeragozás
főnévi igenév | abstauben | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | abstaubend | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | geabstaubt | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich abstaube | wir abstauben | i | ich abstaube | wir abstauben |
du abstaubst | ihr abstaubt | du abstaubest | ihr abstaubet | ||
er abstaubt | sie abstauben | er abstaube | sie abstauben | ||
egyszerű múlt | ich abstaubte | wir abstaubten | ii | ich abstaubte1 | wir abstaubten1 |
du abstaubtest | ihr abstaubtet | du abstaubtest1 | ihr abstaubtet1 | ||
er abstaubte | sie abstaubten | er abstaubte1 | sie abstaubten1 | ||
felszólító mód | abstaub (du) abstaube (du) |
abstaubt (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.