Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒt͡sɛtɒzolɒmid]

Főnév

acetazolamid

  1. (gyógyszertan) Az acetazolamid egy gyógyszer, amelyet elsősorban a glaukóma, a vízvisszatartás, a magas tengerszint hatásainak enyhítése és a súlyos epilepszia kezelésére használnak. Az acetazolamid a karboanhidráz inhibitorok csoportjába tartozik, és hatásmechanizmusa révén gátolja a karboanhidráz enzimet, amely fontos szerepet játszik a szén-dioxid és a víz közötti egyensúly fenntartásában a szervezetben.

Hogyan működik az acetazolamid?

Az acetazolamid a karboanhidráz enzim gátlásával csökkenti a szén-dioxid és a bikarbonát szintet a szervezetben. Ennek következtében a vesék kevesebb bikarbonátot reabszorbeálnak, ami a vizelet pH-jának csökkenéséhez vezet, és savasabbá teszi a vizeletet. Ezen kívül a gyógyszer hatása révén csökken a szemcsarnokvíz termelése, ami segít a szemnyomás csökkentésében glaukóma esetén.

Alkalmazási területek

Az acetazolamid alkalmazása széles spektrumú, és az alábbi állapotok kezelésére használják:

1. Glaukóma

Az acetazolamid hatékony a glaukóma kezelésében, mivel csökkenti a szemnyomást. A gyógyszert általában akkor írják fel, ha a hagyományos szemcseppek nem elegendőek a nyomás szabályozására.

2. Vízvisszatartás (ödéma)

A gyógyszer használható ödéma kezelésére is, különösen olyan esetekben, amikor a vízvisszatartás a szív- vagy veseproblémák következménye. Az acetazolamid elősegíti a vizeletkiválasztást, csökkentve a folyadék felhalmozódását a szövetekben.

3. Magas tengerszint (hegyi betegség)

Az acetazolamid alkalmazható a magassággal járó betegségek megelőzésére és kezelésére, mivel segít csökkenteni a magasság okozta tüneteket, például a fejfájást és a hányingert. A gyógyszer csökkenti a tüdő oxigénszintjének csökkenését, javítva ezzel a légzést.

4. Súlyos epilepszia

Az acetazolamid egyes esetekben segíthet a súlyos epilepsziás rohamok kezelésében, különösen a focális rohamok esetén.

Rövid távú mellékhatások

Bár az acetazolamid általában jól tolerálható, néhány mellékhatás előfordulhat:

  • Hányinger és hányás: A gyógyszer szedése alatt néhány betegnél hányinger vagy hányás léphet fel.
  • Fáradtság és szédülés: A fáradtság és szédülés gyakori mellékhatások, különösen a kezelés kezdetén.
  • Kognitív zavarok: Néhány beteg tapasztalhat memóriazavarokat vagy koncentrációs nehézségeket.
  • Bőrkiütések: Ritkán bőrkiütések vagy allergiás reakciók léphetnek fel.

Hosszú távú hatások és kockázatok

A hosszú távú acetazolamid használata számos potenciális kockázattal jár:

  • Elektrolit zavarok: Az acetazolamid csökkentheti a nátrium és a kálium szintjét a szervezetben, ami elektrolit-zavarokat okozhat. Ez különösen veszélyes lehet a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők számára.
  • Metabolikus acidózis: A gyógyszer használata során kialakulhat metabolikus acidózis, ami a vér pH-jának csökkenéséhez vezethet, és különböző egészségügyi problémákhoz vezethet.
  • Vérképzőszervi problémák: Hosszú távú használat esetén vérképzőszervi problémák, például vérszegénység is kialakulhat.

Ellenjavallatok

Az acetazolamid nem mindenki számára megfelelő, és bizonyos állapotok esetén kerülni kell a használatát:

  • Máj- és vesebetegségek: Súlyos máj- vagy vesebetegségben szenvedők esetében a gyógyszer alkalmazása óvatosan javasolt, mivel a gyógyszer metabolizmusa és kiválasztása megváltozhat.
  • Allergia: Azok számára, akik allergiásak az acetazolamidra vagy más szulfonamid típusú gyógyszerekre, a gyógyszer használata tilos.
  • Terhesség és szoptatás: Az acetazolamid alkalmazása terhesség alatt nem javasolt, mivel a gyógyszer káros hatással lehet a magzatra.

Kölcsönhatások más gyógyszerekkel

Az acetazolamid kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel, ezért fontos az orvosi felügyelet, ha más gyógyszereket is szed a beteg:

  • Diuretikumok: Az acetazolamid és más vízhajtók kombinálása fokozhatja a vízelvonást és az elektrolit zavarok kockázatát.
  • Antidiabetikus gyógyszerek: Az acetazolamid csökkentheti a vércukorszintet, így a diabetes kezelésére alkalmazott gyógyszerek hatását befolyásolhatja.
  • Antikoagulánsok: Az acetazolamid befolyásolhatja a véralvadásgátló gyógyszerek hatását, és növelheti a vérzés kockázatát.

Alkalmazási útmutató

Az acetazolamid általában szájon át, tabletta vagy kapszula formájában alkalmazzák, de intravénás formában is elérhető. Az adagolás a beteg állapotától és az orvos utasításaitól függ.

  • Glaukóma: Az adag általában napi egyszer 250-500 mg, a szemet érintő állapotok kezelésére.
  • Magas tengerszint: Az adag a tünetek súlyosságától függően változhat, de gyakran napi 500 mg körüli mennyiségben adják.

Összegzés

Az acetazolamid egy hatékony gyógyszer, amelyet különféle orvosi állapotok, például glaukóma, vízvisszatartás és magas tengerszintű betegség kezelésére használnak. Bár általában jól tolerálható, a használata során felmerülő mellékhatások és kockázatok miatt fontos az orvosi felügyelet. Az acetazolamid segíthet a betegek tüneteinek enyhítésében, és javíthatja a mindennapi életminőséget.

Fordítások