Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒldostɛron]

Főnév

aldoszteron

  1. (gyógyszertan) Az aldoszteron egy szteroid hormon, amelyet a mellékvesekéreg termel, és fontos szerepet játszik a szervezet folyadék- és elektrolit-egyensúlyának szabályozásában. A nátrium- és káliumionok szintjének szabályozásával az aldoszteron hozzájárul a vérnyomás fenntartásához. A hormon a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS) részeként működik, amely kulcsszerepet tölt be a vérnyomás szabályozásában és a só-víz egyensúly fenntartásában.

Az aldoszteron hatásmechanizmusa

Az aldoszteron a vesék disztális kanyarulatos csatornáiban és gyűjtőcsöveiben fejti ki hatását. Fokozza a nátriumionok visszaszívódását és a káliumionok kiválasztását a vizelettel, ami közvetlen hatással van a szervezet elektrolit-háztartására:

  1. Nátrium visszatartása: Az aldoszteron elősegíti a nátrium visszaszívását a véráramba a vesékben, ami a vízvisszatartást is növeli. Ezáltal a vértérfogat nő, és vele együtt a vérnyomás is.
  2. Kálium kiválasztása: Az aldoszteron hatására a kálium a vizelettel együtt távozik a szervezetből. Ez segít fenntartani a megfelelő kálium szintet a vérben, amely fontos az izomműködéshez és az idegrendszer megfelelő működéséhez.

Az aldoszteron szabályozása és a RAAS

Az aldoszteron szintjét a RAAS szabályozza, amely a vérnyomás változásaira és a nátriumkoncentrációra reagál. Ha a vérnyomás leesik vagy a nátriumszint csökken, a vesék renint választanak ki. A renin az angiotenzinogént angiotenzin I-é alakítja, majd az angiotenzin I az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) segítségével angiotenzin II-vé alakul. Az angiotenzin II serkenti az aldoszteron termelését a mellékvesében, amely segít helyreállítani a vérnyomást és a folyadékháztartást.

Az aldoszteron szerepe a betegségekben

Az aldoszteron túltermelődése vagy hiánya többféle egészségügyi problémát okozhat:

  1. Hiperaldoszteronizmus: Amikor túl sok aldoszteron termelődik, hiperaldoszteronizmus alakul ki, amely magas vérnyomással és alacsony káliumszinttel jár. Ez gyakran vesekárosodáshoz, izomgyengeséghez és szív-érrendszeri problémákhoz vezethet.
  2. Addison-kór: Ebben az autoimmun betegségben a mellékvesék nem termelnek elegendő aldoszteront és kortizolt. Az aldoszteronhiány alacsony vérnyomást, fáradtságot, sóéhséget és elektrolit-zavarokat okozhat.
  3. Szív-érrendszeri betegségek: Az aldoszteron túlműködése a szív- és érrendszeri problémák kockázatát növelheti, például a magas vérnyomás és a szívelégtelenség esetén, mivel a hormon hatása miatt a szívre és az erekre nagyobb terhelés hárul.

Az aldoszteron gátlása gyógyszerekkel

A túlzott aldoszterontermelés kezelésére aldoszteron antagonistákat használnak, például a spironolaktont és az eplerenont. Ezek a gyógyszerek blokkolják az aldoszteron receptorokat, csökkentik a nátrium visszaszívást és a kálium kiválasztást, segítve a vérnyomás szabályozását és a szív-érrendszeri állapotok kezelését.

Összegzés

Az aldoszteron alapvető szerepet játszik a vérnyomás, a folyadék- és elektrolit-egyensúly szabályozásában, és a RAAS rendszer részeként működve alkalmazkodik a szervezet változó szükségleteihez.

Fordítások