Wikiszótár

angiogenezis

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒŋɡijoɡɛnɛziʃ]

Főnév

angiogenezis

  1. (gyógyszertan) Az angiogenezis az a biológiai folyamat, amely során új vérerek képződnek a meglévő érrendszerből. Ez a folyamat kulcsszerepet játszik a szövetek növekedésében, regenerációjában, sebgyógyulásban, valamint a magzati fejlődés során. Az angiogenezis normális körülmények között fontos szerepet tölt be a szervezet működésében, azonban bizonyos betegségek, például a rák és a szembetegségek esetében kórossá válhat.

Az angiogenezis folyamata

Az angiogenezis során az új erek úgy képződnek, hogy a meglévő érfal sejtjei, elsősorban az endotélsejtek, szaporodni kezdenek, majd kiemelkednek a már meglévő érfalakból és új csatornákat hoznak létre. A folyamat során több fontos növekedési faktor működik közre:

  • VEGF (vaszkuláris endoteliális növekedési faktor): Ez a legfontosabb faktor az angiogenezis során, amely serkenti az endotélsejteket és elősegíti az erek növekedését.
  • FGF (fibroblaszt növekedési faktor): Ez a faktor szintén hozzájárul az erek növekedéséhez és a sejtregenerációhoz.
  • PDGF (trombocita eredetű növekedési faktor): Szerepet játszik az érfalak stabilizálásában, az új erek kialakulásában és a környező kötőszövetek felépítésében.

Az angiogenezis szerepe

  1. Sebgyógyulás: Az angiogenezis alapvető a sérült szövetek gyógyulásában, mivel új erek képződésével biztosítja a tápanyagokat és az oxigént a regenerálódó szövetek számára.
  2. Magzati fejlődés: Az embriogenezis során az új vérerek képződése elengedhetetlen a fejlődő magzat megfelelő vérellátásának biztosításához.
  3. Sport és regeneráció: Az intenzív fizikai aktivitás során a szervezet új vérereket képez az izmok fokozott oxigén- és tápanyagigényének kielégítése érdekében.

Kóros angiogenezis

Az angiogenezis fontos szerepet játszik számos betegség kialakulásában és progressziójában, amikor túlzottan vagy elégtelenül megy végbe:

  • Rákos megbetegedések: A daganatok növekedése során kóros angiogenezis figyelhető meg. A rákos sejtek ösztönzik a vérerek növekedését, hogy oxigénnel és tápanyagokkal lássák el a tumort, lehetővé téve annak növekedését és terjedését (metasztázis).
  • Szemészeti betegségek: Az olyan betegségekben, mint a nedves típusú makuladegeneráció és a diabéteszes retinopátia, az erek kóros növekedése folyadékszivárgást és látásromlást okoz.
  • Arthritis (ízületi gyulladás): Az ízületi gyulladás során az ízületekben kóros erek képződnek, ami hozzájárul a gyulladás fenntartásához és a fájdalomhoz.

Az angiogenezis gátlása

Az angiogenezis gátlása fontos szerepet játszik a rákos megbetegedések és bizonyos szemészeti betegségek kezelésében. A következő gyógyszerek és terápiák képesek blokkolni a kóros angiogenezist:

  • VEGF-gátlók: Ezek a gyógyszerek blokkolják a VEGF aktivitását, megakadályozva az új erek képződését, amely létfontosságú a daganatok és bizonyos szemészeti betegségek kezelésében. Például az aflibercept és a bevacizumab olyan gyógyszerek, amelyek blokkolják a VEGF-et.
  • Kináz-inhibitorok: Ezek a szerek gátolják azokat az enzimeket, amelyek részt vesznek a sejtek növekedésében és az erek képződésében.

Összefoglalás

Az angiogenezis alapvető biológiai folyamat, amely fontos szerepet játszik a szövetek fejlődésében, regenerálódásában és a szervezet számos funkciójában. Ugyanakkor kórossá válhat, amikor például a daganatok növekedéséhez vagy látáskárosodást okozó szemészeti problémákhoz vezet. Az angiogenezist gátló terápiák alkalmazása elősegíti a kóros folyamatok megfékezését ezekben a betegségekben.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=angiogenezis&oldid=3466153”