Wikiszótár

angiotenzin

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒŋɡijotɛnzin]

Főnév

angiotenzin

  1. (gyógyszertan) Az angiotenzin egy peptid hormon, amely kulcsszerepet játszik a vérnyomás és a folyadékháztartás szabályozásában. Az angiotenzin az úgynevezett renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS) központi eleme, amely egy hormonális mechanizmus, ami az érrendszer és a vesék működésén keresztül szabályozza a vérnyomást és a só-víz egyensúlyt. A RAAS aktiválása a vérnyomás emelkedését eredményezi, és az angiotenzin termelésének gátlása vagy hatásának csökkentése fontos terápiás célpont a magas vérnyomás és a szívelégtelenség kezelésében.

Az angiotenzin típusai és szerepük

Az angiotenzin több formában van jelen a szervezetben, amelyek eltérő feladatokat látnak el a vérnyomás szabályozásában:

  1. Angiotenzin I: Ez egy inaktív forma, amely a májban termelődő angiotenzinogénből keletkezik a renin nevű enzim hatására. Az angiotenzin I önmagában nem befolyásolja a vérnyomást, de előkészíti a talajt az aktív formára való átalakuláshoz.
  2. Angiotenzin II: Ez a hormon az ACE (angiotenzin-konvertáló enzim) segítségével az angiotenzin I-ből alakul ki, és az egyik legerősebb érszűkítő hatású anyag a szervezetben. Az angiotenzin II számos hatást fejt ki:
    • Érszűkítés: Az erek összehúzásával növeli a vérnyomást.
    • Aldoszteron termelés serkentése: Az aldoszteron egy hormon, amely elősegíti a nátrium visszaszívódását a vesékben, ami a víz visszatartásához és a vérnyomás további emelkedéséhez vezet.
    • Antidiuretikus hormon (ADH) felszabadítása: Ez a hormon növeli a víz visszaszívódását a vesében, tovább emelve a vérnyomást és a vértérfogatot.
  3. Angiotenzin III: Az angiotenzin II-ből alakul ki, és szintén rendelkezik bizonyos érszűkítő hatással, de gyengébb, mint az angiotenzin II. Inkább az aldoszteron felszabadításában játszik szerepet.

Az angiotenzin szerepe a szervezetben

Az angiotenzin fő szerepe a vérnyomás és a folyadékháztartás fenntartása, különösen akkor, amikor a vérnyomás csökken vagy a szervezet folyadékvesztést szenved el, például kiszáradás esetén. Amikor a vérnyomás leesik, a vesék több renint választanak ki, amely elősegíti az angiotenzin termelését, ami ezután a RAAS rendszeren keresztül hat az erekre és a vesékre.

Angiotenzin és a magas vérnyomás

Az angiotenzin II túlzott aktivitása jelentős szerepet játszik a magas vérnyomás (hipertónia) kialakulásában. A tartósan magas angiotenzin II-szint érszűkületet okoz, amely idővel károsíthatja az érfalakat és a szívizmot, valamint vesekárosodáshoz vezethet. Ezért a magas vérnyomás és szívelégtelenség kezelésében gyakran alkalmaznak olyan gyógyszereket, amelyek az angiotenzin hatását vagy termelését gátolják.

Angiotenzin-gátló gyógyszerek

Az angiotenzin hatásának csökkentésére többféle gyógyszert alkalmaznak:

  1. ACE-gátlók: Ezek a gyógyszerek blokkolják az ACE enzimet, amely az angiotenzin I-ből angiotenzin II-t hoz létre. Az ACE-gátlók (például lizinopril, enalapril) csökkentik a vérnyomást az érszűkület enyhítésével és az aldoszteron termelésének csökkentésével.
  2. Angiotenzin II receptor blokkolók (ARB): Ezek a gyógyszerek, mint például a losartan és valsartan, az angiotenzin II receptorait blokkolják az érfalon, így az angiotenzin II nem tudja kifejteni érszűkítő hatását. Ez szintén csökkenti a vérnyomást és javítja a szív- és érrendszeri állapotot.
  3. Renin-inhibitorok: A renin enzim termelődését gátló gyógyszerek (pl. aliszkiren) megakadályozzák, hogy az angiotenzinogénből angiotenzin I alakuljon ki, ami az angiotenzin II termelés csökkenéséhez vezet.

Összegzés

Az angiotenzin a vérnyomás és a folyadékháztartás egyik fő szabályozója, és kulcsszerepet játszik a RAAS rendszeren keresztül. Hatásának blokkolása hatékony kezelési mód a magas vérnyomás, szívelégtelenség és egyéb szív-érrendszeri betegségek kezelésében.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=angiotenzin&oldid=3460875”