asztma
Kiejtés
- IPA: [ ˈɒstmɒ]
Főnév
asztma
- (gyógyszertan) Az asztma egy krónikus légúti betegség, amely a légutak időszakos szűkületével és gyulladásával jár, ami nehezíti a légzést. Az asztma tünetei, mint a légszomj, köhögés, mellkasi szorítás és zihálás, különböző kiváltó tényezők hatására fellángolhatnak, például allergének, hideg levegő, fizikai megterhelés vagy légúti fertőzések esetén. Bár az asztma nem gyógyítható, a megfelelő kezeléssel a legtöbb beteg tünetei jól kontrollálhatók, és a rohamok megelőzhetők.
Az asztma okai
Az asztma pontos oka nem ismert, de valószínűleg több tényező kombinációja okozza:
- Genetikai hajlam: Az asztma gyakran előfordul azoknál, akiknek a családjában is előfordult asztmás vagy allergiás betegség.
- Környezeti tényezők: Az allergének (pl. pollen, poratka, állati szőr), a dohányfüst, a légszennyezés, illetve a munkahelyi vegyi anyagok mind hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához vagy súlyosbodásához.
- Immunrendszeri tényezők: Az immunrendszer túlzott reakciója az egyébként ártalmatlan anyagokra is szerepet játszhat, ami gyulladáshoz és légúti szűkülethez vezethet.
Az asztma tünetei
Az asztma tünetei különböző mértékben jelentkezhetnek, és súlyosságuk is változó lehet:
- Légszomj: Az asztmás roham során a légutak szűkülete miatt nehéz légzés és légszomj jelentkezik.
- Köhögés: Gyakran jelentkezik, különösen éjszaka vagy kora reggel, amikor a légutak érzékenyebbek.
- Zihálás: Sípoló, hörgő légzés, ami a légutak szűkületére utal.
- Mellkasi szorítás: Szorító érzés a mellkasban, ami szintén a légutak szűkületével függ össze.
Az asztmás roham
Az asztmás roham a betegség egyik legintenzívebb megnyilvánulása, amely során a légutak súlyosan beszűkülnek, megnehezítve a levegő áramlását. Az ilyen rohamok kiváltó okai lehetnek:
- Allergének: Pollen, poratka, állatszőr, penész.
- Fizikai megterhelés: Sport vagy intenzív mozgás.
- Légúti fertőzések: Nátha, influenza vagy más légúti fertőzések.
- Hideg levegő: Hirtelen hideg levegő belélegzése.
- Dohányfüst és egyéb irritáló anyagok: A passzív dohányzás és a különböző légszennyező anyagok fokozzák a rohamok kockázatát.
Diagnózis
Az asztma diagnózisát különböző vizsgálatokkal állapítják meg:
- Spirometria: Ez a tüdőfunkciós vizsgálat a légzés kapacitását méri, és segít meghatározni az obstrukció mértékét.
- Csúcsáramlásmérő (PEF): A légúti szűkület mértékének nyomon követésére használják.
- Allergiatesztek: Az asztma allergiás eredetű okainak feltárására szolgálnak, például a bőrpróbák vagy vérvizsgálatok.
- Metakolin provokációs teszt: Ha a spirometria nem ad egyértelmű eredményt, ezzel a teszttel ellenőrzik a légutak érzékenységét.
Kezelés
Az asztma kezelése általában két fő kategóriára oszlik: tüneti (sürgősségi) kezelés és hosszú távú kontroll.
- Tüneti kezelés (sürgősségi gyógyszerek):
- Rövid hatású béta-2 agonisták (SABA): Pl. szalbutamol. Ezek a hörgőtágítók gyorsan enyhítik a légutak szűkületét és a légszomjat. Sürgősségi rohamok esetén használják őket.
- Hosszú távú kontroll (fenntartó kezelés):
- Inhalációs kortikoszteroidok (ICS): Pl. budezonid, flutikazon. Ezek a gyógyszerek csökkentik a légutak gyulladását, és a hosszú távú tünetmentességet szolgálják.
- Hosszú hatású béta-2 agonisták (LABA): Pl. formoterol. Gyakran kombinálják kortikoszteroidokkal a légutak hosszú távú megnyitása és a tünetek megelőzése érdekében.
- Leukotrién receptor antagonisták: Mint például a montelukaszt. Segít megelőzni a gyulladást, különösen allergiás asztma esetén.
- Biológiai terápiák: Olyan antitest-alapú kezelések, amelyek az asztma súlyosabb eseteiben használhatók (pl. omalizumab).
Életmódbeli változtatások és megelőzés
Az életmódbeli változtatások segíthetnek az asztmás tünetek kontrollálásában és a rohamok megelőzésében:
- Allergének kerülése: Kerüljük a háziállatok szőrét, a poratkákat, a polleneket, és a dohányfüstöt.
- Rendszeres testmozgás: Kíméletes mozgás (pl. séta, úszás) segíthet az állóképesség javításában, de fontos a kiváltó tényezők figyelembevétele.
- Egészséges táplálkozás: Az immunrendszer támogatása érdekében, sok gyümölcs, zöldség és teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása ajánlott.
- Légszennyezés elkerülése: A kültéri légszennyezés és a beltéri irritáló anyagok elkerülése csökkentheti a rohamok kockázatát.
Összegzés
Az asztma egy krónikus légzőszervi betegség, amely időszakos légúti szűkületet és gyulladást okoz. Bár az asztma nem gyógyítható, a megfelelő gyógyszeres kezelés és az életmódbeli változtatások lehetővé teszik, hogy a legtöbb beteg tünetmentes maradjon, és minimálisra csökkentse a rohamok előfordulását. A diagnózis és a kezelés időben történő elindítása fontos az életminőség javítása és a betegség súlyosbodásának elkerülése érdekében.