aussöhnen
Kiejtés
- IPA: /aʊ̯szœhnɛn/
Ige
aussöhnen (gyenge, E/3 jelen aussöhnt, múlt aussöhnte, befejezett geaussöhnt, segédige haben)
Igeragozás
főnévi igenév | aussöhnen | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | aussöhnend | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | geaussöhnt | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich aussöhne | wir aussöhnen | i | ich aussöhne | wir aussöhnen |
du aussöhnst | ihr aussöhnt | du aussöhnest | ihr aussöhnet | ||
er aussöhnt | sie aussöhnen | er aussöhne | sie aussöhnen | ||
egyszerű múlt | ich aussöhnte | wir aussöhnten | ii | ich aussöhnte1 | wir aussöhnten1 |
du aussöhntest | ihr aussöhntet | du aussöhntest1 | ihr aussöhntet1 | ||
er aussöhnte | sie aussöhnten | er aussöhnte1 | sie aussöhnten1 | ||
felszólító mód | aussöhn (du) aussöhne (du) |
aussöhnt (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.