bilincs
Kiejtés
- IPA: [ ˈbilint͡ʃ]
Főnév
bilincs
- Egy lánccal vagy más módon összekapcsolt fémkarikákból, pántokból álló, és általában a végtagok szabad mozgásának korlátozására szolgáló eszköz vagy kötelék.
Etimológia
Egy ótörök bilicsäk szóból, lásd török bilezik.
Szinonimák
Származékok
- bilincsel
- (összetételek): csőbilincs, hegesztőbilincs, kézbilincs, lábbilincs, rabbilincs, szorítóbilincs, vasbilincs
Fordítások
szabad mozgás korlátozására szolgáló eszköz
|
|
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | bilincs | bilincsek |
tárgyeset | bilincset | bilincseket |
részes eset | bilincsnek | bilincseknek |
-val/-vel | bilinccsel | bilincsekkel |
-ért | bilincsért | bilincsekért |
-vá/-vé | bilinccsé | bilincsekké |
-ig | bilincsig | bilincsekig |
-ként | bilincsként | bilincsekként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | bilincsben | bilincsekben |
-on/-en/-ön | bilincsen | bilincseken |
-nál/-nél | bilincsnél | bilincseknél |
-ba/-be | bilincsbe | bilincsekbe |
-ra/-re | bilincsre | bilincsekre |
-hoz/-hez/-höz | bilincshez | bilincsekhez |
-ból/-ből | bilincsből | bilincsekből |
-ról/-ről | bilincsről | bilincsekről |
-tól/-től | bilincstől | bilincsektől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | bilincsem | bilincseim |
a te | bilincsed | bilincseid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
bilincse | bilincsei |
a mi | bilincsünk | bilincseink |
a ti | bilincsetek | bilincseitek |
az ő | bilincsük | bilincseik |