Kézbilincs

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbilint͡ʃ]

Főnév

bilincs

  1. Egy lánccal vagy más módon összekapcsolt fémkarikákból, pántokból álló, és általában a végtagok szabad mozgásának korlátozására szolgáló eszköz vagy kötelék.

Etimológia

Egy ótörök bilicsäk szóból, lásd török bilezik.

Szinonimák

Származékok

Fordítások

Ragozás

bilincs ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset bilincs bilincsek
tárgyeset bilincset bilincseket
részes eset bilincsnek bilincseknek
-val/-vel bilinccsel bilincsekkel
-ért bilincsért bilincsekért
-vá/-vé bilinccsé bilincsekké
-ig bilincsig bilincsekig
-ként bilincsként bilincsekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben bilincsben bilincsekben
-on/-en/-ön bilincsen bilincseken
-nál/-nél bilincsnél bilincseknél
-ba/-be bilincsbe bilincsekbe
-ra/-re bilincsre bilincsekre
-hoz/-hez/-höz bilincshez bilincsekhez
-ból/-ből bilincsből bilincsekből
-ról/-ről bilincsről bilincsekről
-tól/-től bilincstől bilincsektől
bilincs birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bilincsem bilincseim
a te bilincsed bilincseid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bilincse bilincsei
a mi bilincsünk bilincseink
a ti bilincsetek bilincseitek
az ő bilincsük bilincseik