Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈboldoɡ]

Melléknév

boldog (középfok boldogabb, felsőfok legboldogabb)

  1. Lelkileg megelégedett, örömteli (személy, csoport), aki sikeresen halad a célja felé, és eredményeket ér el, emiatt tartós örömöt érez.

Fordítások

Szinonimák

Antonimák

Származékok

Szókapcsolatok

További információ

  • boldog - A magyar nyelv értelmező szótára
  • boldog - Új magyar etimológiai szótár
  • boldog - Szótár.net (hu-hu)
  • boldog - Google Translate (hu-en)
  • boldog - Akadémiai helyesírási szótár
  • boldog - Wikipédia (magyar)