borkóstoló

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈborkoːʃtoloː]

Főnév

borkóstoló

1. (konyha) A borok minőségét ízleléssel megállapító szakértő.
2. (Tájjellegű) borokat árusító poharazó.
3. <Rendszerint borpincében> többféle vagy új bor (társas) megkóstolása.

Etimológia

bor +‎ kóstoló

Fordítások

borszakértő

angol: winetaster (en)

bor megkóstolása

angol: winetasting (en) holland: wijnproeverij (nl) nn

német: Weinprobe (de) nn

Ragozás

borkóstoló ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	borkóstoló	borkóstolók
tárgyeset	borkóstolót	borkóstolókat
részes eset	borkóstolónak	borkóstolóknak
-val/-vel	borkóstolóval	borkóstolókkal
-ért	borkóstolóért	borkóstolókért
-vá/-vé	borkóstolóvá	borkóstolókká
-ig	borkóstolóig	borkóstolókig
-ként	borkóstolóként	borkóstolókként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	borkóstolóban	borkóstolókban
-on/-en/-ön	borkóstolón	borkóstolókon
-nál/-nél	borkóstolónál	borkóstolóknál
-ba/-be	borkóstolóba	borkóstolókba
-ra/-re	borkóstolóra	borkóstolókra
-hoz/-hez/-höz	borkóstolóhoz	borkóstolókhoz
-ból/-ből	borkóstolóból	borkóstolókból
-ról/-ről	borkóstolóról	borkóstolókról
-tól/-től	borkóstolótól	borkóstolóktól

borkóstoló birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	borkóstolóm	borkóstolóim
a te	borkóstolód	borkóstolóid
az ő/ön/maga az önök/maguk	borkóstolója	borkóstolói
a mi	borkóstolónk	borkóstolóink
a ti	borkóstolótok	borkóstolóitok
az ő	borkóstolójuk	borkóstolóik