Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈborʃɛprøː]

Főnév

borseprő

  1. (borászat) A letisztult újbor üledéke. Főleg elhalt élesztősejteket, a gyümölcs rostanyagát és borkövet tartalmaz.

Szinonimák

Etimológia

bor +‎ seprő

Ragozás

borseprő ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset borseprő borseprők
tárgyeset borseprőt borseprőket
részes eset borseprőnek borseprőknek
-val/-vel borseprővel borseprőkkel
-ért borseprőért borseprőkért
-vá/-vé borseprővé borseprőkké
-ig borseprőig borseprőkig
-ként borseprőként borseprőkként
-ul/-ül - -
-ban/-ben borseprőben borseprőkben
-on/-en/-ön borseprőn borseprőkön
-nál/-nél borseprőnél borseprőknél
-ba/-be borseprőbe borseprőkbe
-ra/-re borseprőre borseprőkre
-hoz/-hez/-höz borseprőhöz borseprőkhöz
-ból/-ből borseprőből borseprőkből
-ról/-ről borseprőről borseprőkről
-tól/-től borseprőtől borseprőktől
borseprő birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én borseprőm borseprőim
a te borseprőd borseprőid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
borseprője borseprői
a mi borseprőnk borseprőink
a ti borseprőtök borseprőitek
az ő borseprőjük borseprőik