cél
Kiejtés
- IPA: [ ˈt͡seːl]
Főnév
cél
- Elérni kívánt pont az életben, versenyen.
Etimológia
- Német eredetű szó, vö. Ziel.
Fordítások
célpont
|
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | cél | célok |
tárgyeset | célt | célokat |
részes eset | célnak | céloknak |
-val/-vel | céllal | célokkal |
-ért | célért | célokért |
-vá/-vé | céllá | célokká |
-ig | célig | célokig |
-ként | célként | célokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | célban | célokban |
-on/-en/-ön | célon | célokon |
-nál/-nél | célnál | céloknál |
-ba/-be | célba | célokba |
-ra/-re | célra | célokra |
-hoz/-hez/-höz | célhoz | célokhoz |
-ból/-ből | célból | célokból |
-ról/-ről | célról | célokról |
-tól/-től | céltól | céloktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | célom | céljaim |
a te | célod | céljaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
célja | céljai |
a mi | célunk | céljaink |
a ti | célotok | céljaitok |
az ő | céljuk | céljaik |
Származékok
- célköze, céloz, célozgat, célszerű, céltalan, céltalanul, célszerű, célszerűség, célszerűsít, célszerűtlen, célzás, célzat, célzatos, célzó
- (összetételek): céladó, célállomás, célár, célbíró, célcsoport, célegyenes, célfal, célforgalmi, célfotó, célfuvar, célgazdaság, célgép, célgömb, célhatározó, célhitel, célirányos, céljelző, célkapu, célkitűzés, célközzel, célközel, célközönség, céllövés, céllövészet, céllövő, céllövölde, céllövöldés, célnyelv, célorientált, célpont, célprémium, célszalag, céltábla, céltámogatás, céltárgy, céltévesztés, céltudatos, célvagyon, célvonal, célvonat, célzókészülék, célzóvíz, célzsák, életcél, közcél, luxuscél, magáncél, mellékcél, sportcél, végcél