Kiejtés

  • IPA: [ ˈt͡sɛfotɒksim]

Főnév

cefotaxim

  1. (gyógyszertan) A cefotaxim egy harmadik generációs cefalosporin antibiotikum, amelyet széles spektrumú antibakteriális hatású gyógyszerként alkalmaznak különböző bakteriális fertőzések kezelésére. A cefotaxim hatékony mind gram-pozitív, mind gram-negatív baktériumok ellen, és különösen az intravénás alkalmazásának köszönhetően gyorsan hat a szervezetben.

Hatásmechanizmus

A cefotaxim, mint a többi béta-laktám antibiotikum, a baktériumok sejtfalának szintézisét gátolja. A baktériumok sejtjeinek külső burka fontos szerepet játszik az integritásuk fenntartásában. A cefotaxim megakadályozza a sejtfal alkotóelemeinek, mint például a peptidoglikán szintézisét. Ennek következtében a baktériumok elveszítik a sejtfaluk stabilitását, ami a sejt halálához vezet. A cefotaxim elsősorban a gyorsan szaporodó baktériumokat célozza meg, de nem hat a nyugalmi állapotú baktériumokra.

Farmakokinetika

A cefotaxim intravenózisan vagy intramuszkulárisan adható, mivel jól felszívódik a véráramba, ha közvetlenül az érpályába juttatják. Az adagolása és alkalmazása a fertőzés típusától és súlyosságától függ, és a gyógyszer gyorsan eloszlik a test szöveteiben, beleértve az agyat, a tüdőt, a vesét és a májat. A gyógyszer főként vesén keresztül ürül, ezért vesekárosodásban szenvedő betegeknél az adagolást módosítani kell.

Alkalmazás

A cefotaxim hatékony számos bakteriális fertőzés kezelésében, beleértve:

  1. Légúti fertőzések: A cefotaxim alkalmazható a pneumóniák, bronchitis, sinusitis, és tonsillitis kezelésére.
  2. Húgyúti fertőzések: Az antibiotikum hatékonyan alkalmazható pyelonephritis és cystitis (húgyhólyag-gyulladás) kezelésére.
  3. Meningitis: A cefotaxim rendkívül hasznos a bakteriális agyhártyagyulladás (meningitis) kezelésében, különösen a Neisseria meningitidis, Streptococcus pneumoniae, és Haemophilus influenzae okozta fertőzéseknél.
  4. Szepszis: A cefotaxim súlyos, életveszélyes bakteriális vérmérgezés (szepszis) kezelésére is alkalmazható, különösen akkor, ha az okozó baktérium érzékeny a gyógyszerre.
  5. Intraabdominális fertőzések: A cefotaxim hatékony lehet a hasi szervek fertőzései, például peritonitis és bélperforáció kezelésében.
  6. Bőr- és lágyrészfertőzések: A cefotaxim hatékony bőr- és lágyrészfertőzések, például cellulitisz és abszcesszus kezelésére is.
  7. Post-operatív fertőzések megelőzése: Sebészeti beavatkozásokat követően a cefotaximot profilaktikus kezelésként is alkalmazzák a fertőzések megelőzésére.

Adagolás

A cefotaxim adagolása függ a beteg életkorától, a fertőzés súlyosságától és a vesefunkciótól. Az általános adagok a következőképpen alakulnak:

  • Felnőtteknek: A szokásos adag 1–2 gramm intravénásan vagy intramuszkulárisan, napi 2-4 alkalommal. Súlyos fertőzések esetén az adag emelhető.
  • Gyermekeknek: Az adagolás a gyermek súlyától függ, általában 50–100 mg/kg naponta, három vagy négy adagban elosztva.
  • Vesebetegeknek: Vesekárosodás esetén a gyógyszer adagját csökkenteni kell.

Mellékhatások

A cefotaxim alkalmazása során előfordulhatnak mellékhatások, amelyek között a leggyakoribbak:

  1. Emésztőrendszeri problémák: Hányinger, hányás, hasmenés és a bélflóra zűrzavara, ami a Clostridium difficile fertőzés fokozódását eredményezheti.
  2. Allergiás reakciók: Bár ritkán, előfordulhatnak allergiás reakciók, mint például bőrkiütés, viszketés, vagy légzési nehézségek. Súlyos, anafilaxiás reakciók is lehetségesek.
  3. Vesekárosodás: A cefotaxim használata előidézheti a vesefunkció csökkenését, különösen azoknál a betegeknél, akik vesebetegségben szenvednek.
  4. Hematológiai mellékhatások: A cefotaxim alkalmazása során előfordulhat leukopenia (fehérvérsejtszám csökkenése), thrombocytopenia (vérlemezke-szám csökkenése) és neutropenia (neutrofil sejtek csökkenése).
  5. Májműködési zavarok: A cefotaxim ritkán májműködési problémákat okozhat, amelyek a májenzimek emelkedését eredményezhetik.

Ellenjavallatok és figyelmeztetések

A cefotaxim alkalmazása ellenjavallt azoknál a betegeknél, akik túlérzékenyek a cefalosporinokra vagy a penicillinekre (keresztallergia lehetőség). A gyógyszert óvatosan kell alkalmazni vesebetegségek esetén, és szükség lehet az adag csökkentésére.

Kölcsönhatások

A cefotaxim kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel, például:

  • Aminoglikozid antibiotikumok: A cefotaxim és az aminoglikozidok (pl. gentamicin) kombinálása fokozhatja a vesekárosodás kockázatát.
  • Antikoagulánsok: A cefotaxim gátolhatja a véralvadást, így ha antikoagulánsokkal (pl. warfarin) kombinálják, figyelemmel kell kísérni a véralvadási paramétereket.
  • Probenecid: A probenecid gátolhatja a cefotaxim vesén keresztüli kiürülését, ami megnöveli a gyógyszer plazmaszintjét.

Összegzés

A cefotaxim egy harmadik generációs cefalosporin antibiotikum, amely széles spektrumú antibakteriális hatással bír, és különböző súlyos bakteriális fertőzések kezelésére alkalmazható. Az intravénás és intramuszkuláris alkalmazásának köszönhetően gyorsan elérhető a kívánt hatás. A mellékhatások és kölcsönhatások figyelembevételével, orvosi felügyelet mellett kell alkalmazni, különösen vesebetegségek és egyéb kockázati tényezők esetén.

Fordítások