centrális abszolút momentum

Kiejtés

  • IPA: [ ˈt͡sɛntraːliʃ ˈɒpsoluːt ˈmomɛntum]

Főnév

centrális abszolút momentum

  1. (matematika, valószínűségszámítás) A centrális abszolút momentum (más néven centrális momentum vagy centrális momentum mértéke) egy statisztikai mutató, amely a valószínűségi eloszlás eloszlásának jellemzésére szolgál. Az abszolút momentum a valószínűségi eloszlás értékeinek középpontjától való távolság mértékét adja meg, és a centrális momentumok különböző rendűek lehetnek.
Definíció
A k-adik centrális abszolút momentum definíciója a következőképpen néz ki:

 

ahol: -   a k-adik centrális abszolút momentum, -   az eloszlás sűrűségfüggvénye, -   a minta vagy populáció várható értéke (középérték), -   a momentum rendje (1, 2, 3, ...).

Jellemzők
1. Első rendű centrális momentum ( ): Ez az érték a középponttól való abszolút távolság átlagát méri, de mivel a pozitív és negatív eltérések kiegyenlítik egymást, a várható érték nem lesz informatív (ezért a szokásos definíciókban a középértéket vizsgáljuk).

2. Második rendű centrális momentum ( ): Ez a varianciát méri, és a szórás négyzetének felel meg. A variancia fontos mutatója az eloszlás szóródásának.

3. Harmadik rendű centrális momentum ( ): Ez a szimmetriát méri; ha az eloszlás szimmetrikus, akkor a harmadik centrális momentum nulla.

4. Negyedik rendű centrális momentum ( ): Ez a kurtózist méri, ami az eloszlás csúcsosságát jellemzi.

Alkalmazás
A centrális abszolút momentumok segítenek a különböző eloszlások jellemzésében, különösen az eloszlás szóródásának és alakjának megértésében. Ezek a mutatók hasznosak lehetnek például a statisztikai analízisben, adatok elemzésében, vagy más területeken, ahol az eloszlások jellemzése szükséges.