Kiejtés

  • IPA: [ ˈt͡sinːɒrizin]

Főnév

cinnarizin

  1. (gyógyszertan) A cinnarizin egy olyan gyógyszer, amelyet szédülés, vertigo (forgó jellegű szédülés), utazási betegség és migrén megelőzésére és kezelésére használnak. A cinnarizin egy kalciumcsatorna-blokkoló és antihisztamin tulajdonságokkal rendelkező szer, amely azáltal hat, hogy csökkenti a belső fül érzékenységét és javítja az agy véráramlását.

Hatásmechanizmus

A cinnarizin többféle mechanizmussal fejti ki hatását:

  1. Kalciumcsatorna-blokkoló hatás: Gátolja a kalcium bejutását az érfalak simaizomsejtjeibe, így javítja az agyi vérkeringést és értágító hatást fejt ki. Ez különösen hasznos lehet a migrén kezelésében, mivel csökkenti az agyi erek görcsös összehúzódását.
  2. Antihisztamin hatás: A H1 receptorok blokkolásával csökkenti a belső fül érzékenységét, ami segít az egyensúlyzavarok és a szédülés kezelésében. Ezen tulajdonságának köszönhetően utazási betegség ellen is hatékony lehet.

Alkalmazási területek

A cinnarizint a következő állapotok kezelésére alkalmazzák:

  1. Szédülés és vertigo: Csökkenti a belső fül érzékenységét, így segíthet a forgó jellegű szédülés és egyensúlyproblémák kezelésében, például Meniére-betegség esetén.
  2. Utazási betegség: Megelőzi a hányingert, a szédülést és a hányást, amelyeket a mozgás okoz. Gyakran használják hajó- és autóút során fellépő mozgásbetegség kezelésére.
  3. Migrén megelőzése: Értágító hatása révén csökkentheti a migrénes rohamok előfordulását, bár nem minden betegnél alkalmazható erre a célra.
  4. Agyi keringési problémák és agyi érbetegségek tünetei: Idősebbeknél néha alkalmazzák a kognitív funkciók javítására, bár ez nem az elsődleges indikáció.

Adagolás és alkalmazás

A cinnarizin adagolása az adott betegségtől függően változhat, de általában tabletta formájában napi 1-3 alkalommal alkalmazzák. Utazási betegség esetén javasolt az utazás megkezdése előtt fél órával bevenni, hogy időben kifejthesse a hatását. Migrén megelőzése céljából hosszabb távú, rendszeres szedést igényelhet, amelyet az orvos egyénileg állít be.

Mellékhatások

A cinnarizin általában jól tolerálható, de okozhat mellékhatásokat. A leggyakoribb mellékhatások a következők:

  • Álmosság és fáradtság: Az antihisztamin hatás miatt sokaknál álmosságot okoz, ezért nem javasolt járművezetés vagy gépek kezelése mellett szedni.
  • Szájszárazság
  • Emésztési zavarok, például hasfájás és hányinger
  • Súlynövekedés és étvágynövekedés hosszabb távú alkalmazás esetén

Ritkábban előforduló, de súlyosabb mellékhatások:

  • Májfunkciós zavarok: Nagyon ritka esetekben májkárosodást okozhat, ezért májbetegséggel küzdőknél óvatosan kell alkalmazni.
  • Parkinsonizmus tünetei: Hosszabb távú használat esetén előfordulhat izommerevség és remegés, különösen idősebb betegeknél vagy Parkinson-kórban szenvedőknél, így ezekben az esetekben kerülendő a gyógyszer.

Ellenjavallatok

A cinnarizin nem ajánlott a következő esetekben:

  • Parkinson-kór: Mivel a cinnarizin ronthatja a Parkinson-kór tüneteit.
  • Súlyos májbetegség vagy veseproblémák: Májkárosodást vagy veseproblémákat súlyosbíthat.
  • Terhesség és szoptatás: Csak akkor alkalmazható, ha az orvos javasolja, mivel a magzatra vagy csecsemőre gyakorolt hatások nem teljesen ismertek.

Kölcsönhatások más gyógyszerekkel

A cinnarizin kölcsönhatásba léphet más központi idegrendszeri depresszánsokkal, például altatókkal, nyugtatókkal, fájdalomcsillapítókkal és alkohollal, mivel ezek fokozhatják az álmosságot és a szedációt. Emellett óvatosan kell alkalmazni olyan gyógyszerekkel, amelyek befolyásolhatják a vérkeringést vagy a központi idegrendszer működését.

Összefoglalás

A cinnarizin egy hasznos gyógyszer, amelyet szédülés, utazási betegség és migrén kezelésére és megelőzésére használnak. Bár általában jól tolerálható, álmosságot és fáradtságot okozhat, ezért a gépjárművezetést és balesetveszélyes tevékenységeket érdemes kerülni a szedése alatt. Parkinson-kór és súlyos májbetegség esetén nem javasolt, és hosszú távú használata csak orvosi felügyelet mellett történjen.

Fordítások