dübeln
Kiejtés
- IPA: /dyːbɛln/
Ige
dübeln (gyenge, E/3 jelen dübelt, múlt dübelte, befejezett gedübelt, segédige haben)
Igeragozás
főnévi igenév | dübeln | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | dübelnd | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | gedübelt | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich düble ich dübele ich dübel |
wir dübeln | i | ich dübele ich düble |
wir dübeln |
du dübelst | ihr dübelt | du dübelest du düblest |
ihr dübelet ihr düblet | ||
er dübelt | sie dübeln | er dübele er düble |
sie dübeln | ||
egyszerű múlt | ich dübelte | wir dübelten | ii | ich dübelte1 | wir dübelten1 |
du dübeltest | ihr dübeltet | du dübeltest1 | ihr dübeltet1 | ||
er dübelte | sie dübelten | er dübelte1 | sie dübelten1 | ||
felszólító mód | düble (du) dübel (du) dübele (du) |
dübelt (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.