diszkrét eloszlásfüggvény

Kiejtés

  • IPA: [ ˈdiskreːtɛloslaːʃfyɡveːɲ]

Főnév

diszkrét eloszlásfüggvény

  1. (matematika, valószínűségszámítás) A diszkrét eloszlásfüggvény (vagy diszkrét valószínűségi eloszlás) egy olyan valószínűségi eloszlás, amely egy végső vagy megszámlálhatóan végtelen sok lehetséges kimenetet definiál. Ezen eloszlások esetén a valószínűségek összege 1, és minden egyes kimenethez egy valószínűségi érték tartozik.
Főbb jellemzők

1. Definíció: A diszkrét valószínűségi eloszlás függvénye, amely megadja, hogy egy véletlen változó milyen valószínűséggel veszi fel az egyes értékeket. Leggyakrabban a következő formában írható fel:   ahol   a diszkrét véletlen változó,   az értékek halmaza, és   a hozzájuk tartozó valószínűségek.

2. Valószínűségi tömegfüggvény (PMF): A diszkrét eloszlások jellemzője a valószínűségi tömegfüggvény, amely a diszkrét változó értékeit és azok valószínűségeit kapcsolja össze. A PMF a következőképpen definiálható:   ahol   a tömegfüggvény, amely minden   esetén megadja a valószínűséget.

3. Összegzés: A diszkrét eloszlások valószínűségeinek összege 1:  

Példák diszkrét eloszlásokra

1. Bernoulli-eloszlás: Egyetlen kísérlet (pl. pénzfeldobás) két kimenettel (siker és kudarc) rendelkezik, valószínűségekkel   és  .

2. Binomiális eloszlás:   független Bernoulli-kísérlet eredményeit modellezik, amelyben   a sikeres kísérletek száma. A valószínűségi tömegfüggvény:  

3. Poisson-eloszlás: A ritkán előforduló események számát modellezik egy rögzített időtartam alatt. A PMF:   ahol   az események várható száma.

Összefoglalás
A diszkrét eloszlásfüggvények alapvető szerepet játszanak a valószínűségszámításban és a statisztikában, és széles körben alkalmazzák őket különféle kísérletek és modellek elemzésében.