Wikiszótár

doxorubicin

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈdoksorubit͡sin]

Főnév

doxorubicin

  1. (gyógyszertan) A doxorubicin egy kemoterápiás gyógyszer, amelyet leggyakrabban rákos megbetegedések kezelésére alkalmaznak. Számos daganattípusra hatásos, beleértve a leukémiát, a limfómákat, valamint különböző szolid tumorokat, mint a mellrák, tüdőrák és petefészekrák. Ezt a gyógyszert az antraciklinek osztályába sorolják, amelyek széles körben elismert rákellenes szerek. Az antraciklinek különleges módon lépnek kölcsönhatásba a daganatsejtekkel, gátolva a sejtek szaporodását és életképességét.

A doxorubicin működési mechanizmusa

A doxorubicin hatásmechanizmusa összetett, és több folyamatot foglal magába. A fő mechanizmus az, hogy a gyógyszer beépül a DNS molekulák közé, ami megakadályozza, hogy a rákos sejtek megfelelően replikálódjanak. Ennek során a doxorubicin gátolja a topoisomeráz II enzimet, amely kritikus a DNS kettős spirál feltekerésében és megfelelő elválasztásában az osztódás során. Amikor ez az enzim nem tud megfelelően működni, a DNS megsérül, és a sejtosztódás folyamata leáll.

Emellett a doxorubicin szabadgyököket is képezhet a sejtek belsejében, ami oxidatív stresszt idéz elő. Ezek a szabadgyökök károsítják a sejtkomponenseket, például a fehérjéket, lipideket és nukleinsavakat, ami további sejthalálhoz vezet. Ez a hatás erősíti a doxorubicin rákellenes hatékonyságát, de hozzájárulhat a mellékhatások kialakulásához is.

Alkalmazása és adagolása

A doxorubicint intravénásan adják be, mivel szájon át történő alkalmazása nem hatékony. Az adagolás mértéke függ a beteg testfelületétől, a daganat típusától és az egyéb egyéni egészségügyi tényezőktől. Általában több ciklusban alkalmazzák, pihenési időszakokat hagyva, hogy a szervezet regenerálódhasson a kezelés után.

Az adagolási séma és a kezelés időtartama függ a beteg általános állapotától és attól, hogy milyen más kezeléseket alkalmaznak párhuzamosan. A doxorubicin terápiát gyakran kombinálják más kemoterápiás szerekkel, mivel ez javíthatja a hatékonyságot és csökkentheti a gyógyszerrezisztencia kialakulásának esélyét.

Mellékhatások

A doxorubicin számos mellékhatást okozhat, amelyek részben annak köszönhetők, hogy nemcsak a rákos, hanem az egészséges sejtekre is hatással van. A leggyakoribb mellékhatások közé tartozik a hányinger, hányás, étvágytalanság, hajhullás, és a csontvelő elnyomása. Ez utóbbi azzal jár, hogy a vérsejtek termelődése csökken, ami vérszegénységet, fertőzésre való hajlamot és vérzési problémákat idézhet elő.

A doxorubicin egyik legaggasztóbb mellékhatása a szívre gyakorolt hatása. A gyógyszer képes károsítani a szívizomsejteket, ami szívelégtelenséghez vezethet, különösen hosszabb távú vagy nagy dózisú alkalmazás esetén. Ezt a jelenséget kardiotoxicitásnak nevezzük. Az orvosok gyakran szigorú ellenőrzés alatt tartják a szívműködést a kezelés során, és bizonyos esetekben védő gyógyszereket is alkalmazhatnak a szív védelmére.

Rezisztencia és egyéb kihívások

Egyes daganatok ellenállóvá válhatnak a doxorubicin hatásával szemben, ami megnehezíti a kezelés sikerességét. Az ilyen rezisztenciát több mechanizmus is kiválthatja, például a daganatsejtek képesek lehetnek a doxorubicint gyorsan kiüríteni magukból, vagy megváltoztatni a sejten belüli környezetet úgy, hogy a gyógyszer kevésbé legyen hatékony.

Ezek a kihívások ösztönözték a kutatókat arra, hogy új módszereket keressenek a doxorubicin hatékonyságának növelésére, például nanotechnológiás szállítórendszereket fejlesztettek ki, amelyek a gyógyszert közvetlenül a tumor helyére juttathatják, minimalizálva ezzel a mellékhatásokat és maximalizálva a gyógyszer hatékonyságát.

Alternatívák és kombinált terápiák

Bár a doxorubicin az egyik leghatékonyabb kemoterápiás szer, nem minden beteg számára megfelelő. Egyes esetekben alternatív antraciklineket, például epirubicint vagy idarubicint alkalmaznak, amelyek hasonló hatásmechanizmussal rendelkeznek, de kisebb mértékben terhelik meg a szívet. Továbbá a kutatások arra is irányulnak, hogy kombinálják a doxorubicint immunterápiával vagy célzott terápiákkal, hogy fokozzák a daganatellenes hatást anélkül, hogy növelnék a toxikus mellékhatásokat.

Záró gondolatok

A doxorubicin szerepe a modern onkológiában továbbra is jelentős, és a jövőbeli kutatások várhatóan tovább javítják alkalmazási módját és hatékonyságát. Ennek ellenére a mellékhatások és a szívre gyakorolt kockázat mindig része lesz a terápiának, ezért az orvosok minden esetben alaposan mérlegelik a kockázatokat és az előnyöket. A doxorubicin egy hatékony, de komoly megfontolásokat igénylő gyógyszer a daganatok elleni küzdelemben.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=doxorubicin&oldid=3473912”