Wikiszótár

enoxaparin

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɛnoksɒpɒrin]

Főnév

enoxaparin

  1. (gyógyszertan) Az enoxaparin (Clexane) egy alacsony molekulasúlyú heparin (LMWH), amelyet véralvadásgátlóként használnak a vérrögképződés megelőzésére és kezelésére. Az enoxaparin a vérrögképződés gátlásával segít megelőzni olyan súlyos állapotokat, mint a mélyvénás trombózis (DVT), a tüdőembólia, illetve a szívinfarktus. Az enoxaparin a véralvadási folyamatban kulcsfontosságú fehérjéket gátol, ezáltal csökkenti a vérrögök kialakulásának esélyét.

Hogyan működik az enoxaparin?

Az enoxaparin az antitrombin III nevű fehérjét aktiválja, amely természetesen előfordul a vérben, és gátolja a trombin és a Xa faktor aktivitását, melyek a vérrögök kialakulásában kulcsszerepet játszanak. Az enoxaparin szelektíven gátolja a Xa faktort, megakadályozva ezzel a fibrinogén fibrinné alakulását, ami a vérrögképződés végső lépése. Így az enoxaparin megakadályozza a vérrögök kialakulását anélkül, hogy jelentősen befolyásolná a meglévő rögöket.

Alkalmazási területek

Az enoxaparint számos véralvadással kapcsolatos probléma kezelésére és megelőzésére alkalmazzák:

1. Mélyvénás trombózis (DVT) megelőzése és kezelése

Az enoxaparin hatékony a vérrögök megelőzésében olyan betegeknél, akiknél nagy a vérrögképződés kockázata, például hosszú ideig ágyhoz kötött betegeknél, vagy műtétek után. Szintén alkalmazzák a mélyvénás trombózis kezelésére.

2. Tüdőembólia kezelése

A tüdőembólia (PE) egy súlyos állapot, amikor egy vérrög elzárja a tüdő egyik artériáját. Az enoxaparint használják a PE kezelésére, mert megakadályozza a vérrögök további növekedését és újabb vérrögök kialakulását.

3. Sebészeti beavatkozások utáni trombózismegelőzés

Műtétek, különösen ortopédiai vagy hasi műtétek után, az enoxaparin hatékonyan megelőzi a vérrögök kialakulását, különösen ha a beteg hosszabb ideig ágyhoz van kötve.

4. Instabil angina és szívinfarktus kezelése

Az enoxaparint szív- és érrendszeri betegségek, például instabil angina vagy nem-ST-elevációs miokardiális infarktus (NSTEMI) kezelésére is használják. A vérrögök megakadályozása segít megelőzni a szívroham súlyosbodását.

5. Vérhígítás dialízis során

Dialízis során az enoxaparint használják, hogy megakadályozza a vérrögök kialakulását a dialízis gépekben és a véráramban.

Mellékhatások

Az enoxaparin általában biztonságos és jól tolerálható, de mellékhatások is előfordulhatnak, különösen hosszú távú alkalmazás esetén:

  • Vérzés: A leggyakoribb mellékhatás a vérzés, mivel az enoxaparin gátolja a véralvadást. Ez jelentkezhet orrvérzés, véraláfutások, fogínyvérzés vagy súlyosabb belső vérzés formájában.
  • Trombocitopénia: Ritka esetekben az enoxaparin alacsony vérlemezkeszámot (trombocitopénia) okozhat, ami növeli a vérzés kockázatát.
  • Allergiás reakciók: Ritkán allergiás reakciók, mint például bőrpír, viszketés, csalánkiütés vagy légzési nehézségek fordulhatnak elő.
  • Vérömlenyek az injekció helyén: Az injekció beadási helyén duzzanat, fájdalom vagy vérömleny alakulhat ki.
  • Osteoporózis: Hosszú távú használat esetén (hónapokon vagy éveken át) fennáll a csontritkulás (osteoporózis) kockázata.

Ellenjavallatok

Az enoxaparin alkalmazása nem mindenki számára megfelelő, bizonyos helyzetekben kerülni kell vagy óvatosan kell alkalmazni:

  • Aktív vérzés: Olyan betegeknél, akiknél jelenleg aktív vérzés áll fenn (például gyomorvérzés vagy agyvérzés), az enoxaparin alkalmazása veszélyes lehet, mert súlyosbíthatja a vérzést.
  • Heparin indukálta trombocitopénia (HIT): Ha valaki korábban heparin alkalmazása után trombocitopéniát tapasztalt, nem szabad enoxaparint használni.
  • Súlyos vesebetegség: A vesék fontos szerepet játszanak az enoxaparin kiürítésében a szervezetből. Súlyos vesebetegség esetén a gyógyszer felhalmozódhat, ami növeli a vérzés kockázatát.
  • Nem kontrollált magas vérnyomás: Ha valakinél nem megfelelően kezelt magas vérnyomás áll fenn, az enoxaparin növelheti az agyvérzés kockázatát.

Kölcsönhatások más gyógyszerekkel

Az enoxaparin kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel, ezért fontos az orvosi konzultáció, ha valaki más gyógyszereket is szed:

  • Más véralvadásgátlók: Az enoxaparin együttes alkalmazása más véralvadásgátlókkal, például warfarinnal vagy acetilszalicilsavval (aszpirinnel), növelheti a vérzési kockázatot.
  • Nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok): Ezek a gyógyszerek (például ibuprofen, naproxen) szintén növelhetik a vérzés kockázatát, ha enoxaparinnal együtt alkalmazzák.
  • Trombocitaellenes szerek: Az ilyen gyógyszerek, például klopidogrél, növelhetik a vérzés kockázatát, ha enoxaparinnal kombinálják.

Alkalmazási útmutató

Az enoxaparint általában injekció formájában adják be, és a bőr alá (subcutan) fecskendezik, általában a hasfal vagy a comb területén. A pontos adagolás a beteg állapotától és a kezelés céljától függ:

  • Mélyvénás trombózis (DVT) megelőzése: A műtéti beavatkozások után kisebb adagokban adják a vérrögképződés megelőzésére.
  • Trombózis kezelése: Nagyobb adagokban alkalmazzák a meglévő vérrögök kezelésére.
  • Instabil angina vagy szívinfarktus kezelése: Szintén nagyobb dózisban adják be.

Fontos, hogy az orvos által előírt adagolást pontosan kövessék, és hogy a beteg kerülje a túlzott adagolást, mivel ez növelheti a vérzés kockázatát.

Összegzés

Az enoxaparin egy hatékony véralvadásgátló gyógyszer, amelyet a vérrögképződés megelőzésére és kezelésére használnak. Különösen hasznos a mélyvénás trombózis, tüdőembólia és szív- és érrendszeri betegségek kezelésében. Bár általában biztonságos, fontos odafigyelni a mellékhatásokra, különösen a vérzési kockázatra, és figyelni kell a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokra is. Ha bizonytalan az alkalmazásával kapcsolatban, mindig ajánlott orvosi tanácsot kérni.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=enoxaparin&oldid=3460891”