Kiejtés

  • IPA: [ ˈɛtopozid]

Főnév

etopozid

  1. (gyógyszertan) Az etopozid egy kemoterápiás gyógyszer, amelyet különböző típusú rákos megbetegedések, például tüdőrák, hererák, leukémia és limfómák kezelésére alkalmaznak. Az etopozid a DNS-szintézis és a sejtosztódás gátlásával hat, különösen a gyorsan osztódó rákos sejtekre, ezáltal lassítva vagy megakadályozva a daganat növekedését.

Etopozid Hatásmechanizmusa

Az etopozid a topoizomeráz II enzim gátlásával fejti ki hatását, amely a DNS-szálak elcsavarodásában játszik szerepet, hogy azok megfelelően osztódhassanak. Az enzim gátlásával az etopozid a DNS kettős szálainak töréseit okozza, ami megakadályozza a rákos sejtek további osztódását és végül sejthalált idéz elő. Ez különösen hatékony lehet olyan daganatok esetén, ahol a sejtek gyorsan szaporodnak.

Alkalmazási Területek

Az etopozidot különböző típusú rákos megbetegedések kezelésére alkalmazzák, általában kombinációs terápiában más kemoterápiás szerekkel, hogy a kezelés hatékonyságát növeljék:

  1. Kissejtes tüdőrák: Az etopozid az egyik leggyakrabban alkalmazott kemoterápiás szer a kissejtes tüdőrák kezelésében, gyakran ciszplatinnal vagy karboplatinnal kombinálva.
  2. Herekarcinóma: Különösen a terápiarezisztens herekarcinómák kezelésére használják, általában más gyógyszerekkel, például bleomicinnel és ciszplatinnal kombinálva.
  3. Akut leukémiák: Az etopozidot alkalmazzák egyes leukémiatípusok kezelésében, ahol célja a gyorsan osztódó leukémiás sejtek elpusztítása.
  4. Limfómák: Egyes Hodgkin- és non-Hodgkin-limfómák esetében is hatékony lehet, különösen a kombinált kemoterápiás kezelések részeként.

Adagolás és Alkalmazás

Az etopozidot intravénás infúzióként vagy orális kapszula formájában adják. Az adagolás a beteg állapotától, a kezelendő daganat típusától és stádiumától függően változik, és az adagolás ciklusokban történik, hogy minimalizálják a mellékhatásokat és lehetővé tegyék a szervezet regenerálódását a kezelések között.

Mellékhatások és Kockázatok

Az etopozid, mint a legtöbb kemoterápiás szer, jelentős mellékhatásokkal járhat, mivel nemcsak a rákos, hanem a gyorsan osztódó egészséges sejteket is károsíthatja:

  • Csontvelő-szuppresszió: Az etopozid csökkentheti a vérsejtek termelését, ami vérszegénységet, alacsony fehérvérsejtszámot és vérlemezkeszámot okozhat. Ez növeli a fertőzések és vérzések kockázatát.
  • Emésztőrendszeri tünetek: Hányinger, hányás, étvágytalanság és hasmenés gyakori mellékhatás.
  • Hajhullás: Ideiglenes hajhullás gyakori, mivel a hajhagymák sejtjei gyorsan osztódnak, és érzékenyek az etopozid hatására.
  • Fáradtság és gyengeség: A kemoterápiás kezelés általános mellékhatása, ami több napig vagy hétig is eltarthat.
  • Másodlagos malignitások kockázata: Ritkán az etopozid használata növelheti a másodlagos, új típusú rák kialakulásának kockázatát, például akut mieloid leukémia formájában.

Ellenjavallatok és Figyelmeztetések

Az etopozidot nem javasolt alkalmazni a következő esetekben:

  • Súlyos máj- vagy vesebetegség: Az etopozid kiürülése nehezített lehet, ami mellékhatásokat súlyosbíthat.
  • Alacsony vérsejtszám: A kemoterápia előtt a vérkép ellenőrzése elengedhetetlen, és ha a fehérvérsejt- vagy vérlemezkeszám túl alacsony, a kezelés késleltethető.
  • Terhesség és szoptatás: Az etopozid teratogén hatású lehet, ezért terhesség alatt nem javasolt, és a szoptatást a kezelés idejére fel kell függeszteni.

Etopozid a Kemoterápiás Kezelésekben

Az etopozid egy fontos és gyakran használt kemoterápiás szer, amely bizonyos daganattípusok esetén hatékonynak bizonyult. Általában más gyógyszerekkel kombinálva alkalmazzák, hogy a rákos sejtek különböző növekedési útvonalaira hassanak, és csökkentsék a kezelés során kialakuló rezisztencia esélyét.

Összegzés

Az etopozid egy hatékony kemoterápiás gyógyszer, amelyet többféle rákos megbetegedés kezelésére használnak. Bár jelentős mellékhatásokkal járhat, sok betegnél hatékonyan csökkenti a daganat méretét vagy lassítja annak növekedését.

Fordítások