Kiejtés

  • IPA: [ ˈfyɡːøː]

Melléknév

függő

  1. Fizikailag felfüggesztett állapotban lévő.
  2. Átvitt értelemben: nem befejezett, függő állapotban található.
  3. Valamitől függő, valamire ráutalt helyzetben lévő (pl. alkoholfüggő, drogfüggő, nikotinfüggő).

Etimológia

függ folyamatos melléknévi igeneve.

Származékok

Szókapcsolatok

Fordítások

Főnév

függő

  1. fülbevaló
  2. valamelyik kábítószertől függő személy, illetve annak rabja

Fordítások

Ragozás

függő ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset függő függők
tárgyeset függőt függőket
részes eset függőnek függőknek
-val/-vel függővel függőkkel
-ért függőért függőkért
-vá/-vé függővé függőkké
-ig függőig függőkig
-ként függőként függőkként
-ul/-ül - -
-ban/-ben függőben függőkben
-on/-en/-ön függőn függőkön
-nál/-nél függőnél függőknél
-ba/-be függőbe függőkbe
-ra/-re függőre függőkre
-hoz/-hez/-höz függőhöz függőkhöz
-ból/-ből függőből függőkből
-ról/-ről függőről függőkről
-tól/-től függőtől függőktől
függő birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én függőm függőim
a te függőd függőid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
függője függői
a mi függőnk függőink
a ti függőtök függőitek
az ő függőjük függőik