Kiejtés

  • IPA: [ ˈfluorɛst͡sɛjin]

Főnév

fluoreszcein

  1. (gyógyszertan) A fluoreszcein egy szerves vegyület, amely erőteljes fluoreszcens tulajdonságokkal rendelkezik, és gyakran alkalmazzák a gyógyászatban és a biológiában különböző diagnosztikai eljárásokban. Leginkább a szemészetben, a retina és a szaruhártya betegségeinek vizsgálatában használják, de emellett számos más orvosi területen is alkalmazzák. A fluoreszcein kémiai szerkezete lehetővé teszi, hogy bizonyos fényforrások, például ultraibolya fény hatására erőteljes zöld fluoreszcenciát bocsásson ki.

Kémiai tulajdonságok

A fluoreszcein egy szerves fluoreszcens festék, amely a fluoroforok csoportjába tartozik. A molekula aromás gyűrűt tartalmaz, és képes elnyelni a fényt egy adott hullámhosszon, majd azt más hullámhosszon kibocsátani, amit mi fluoreszcenciának hívunk. A fluoreszcein leggyakrabban zöld fluoreszcenciát bocsát ki, amikor ultraibolya fény éri.

Alkalmazás

A fluoreszceint széles körben alkalmazzák a következő orvosi és kutatási területeken:

1. Szemészet

A fluoreszcein legismertebb alkalmazása a szemészetben található, ahol fluoreszcens angiográfia és szaruhártya vizsgálatok során használják.

  • Fluoreszcens angiográfia: Ezzel a módszerrel a retina ereit és a szem hátsó részét vizsgálják. A fluoreszceint vénásan juttatják a páciensbe, majd ultraibolya fény segítségével követik a festék áramlását a szemben. Ez lehetővé teszi az orvosok számára, hogy lássák a szemben lévő erek állapotát és a vérkeringési problémákat, például diabetikus retinopátia, makuladegeneráció vagy zöldhályog (glaucoma) esetén.
  • Szaruhártya vizsgálat: A fluoreszceint a szaruhártya állapotának vizsgálatára is használják. A festék képes megfesteni a szaruhártya hibáit, karcolásait és egyéb sérüléseit, így az orvosok könnyebben azonosíthatják a problémákat.

2. Sebészeti és orvosi vizsgálatok

A fluoreszceint egyéb diagnosztikai eljárásokban is alkalmazzák, például sebészeti beavatkozások előtt, ahol segíthet szövetek vérellátásának vagy szövetelhalásának megítélésében. A festék elősegíti az érhálózatok és az idegrostok vizsgálatát is.

3. Légúti és kardiológiai vizsgálatok

Az orvosi kutatás során a fluoreszceint alkalmazzák nyirokcsomók és egyéb testnedvek útvonalainak követésére. Ezen kívül egyes kardiológiai vizsgálatokban is alkalmazható a vérkeringés nyomon követésére.

4. Légúti tesztek és diagnosztika

A fluoreszceint az orvosok használhatják a légutak vizsgálatára is, hogy nyomon követhessék a szennyeződés vagy fertőzés terjedését. A festék képes követni a folyadék mozgását a légutakban és az alveolusokban (tüdőhólyagocskák).

5. Laboratóriumi kutatás és mikroszkópiás technikák

A fluoreszcein gyakori alkalmazása a mikroszkópiás vizsgálatokban, például a fluoreszcens mikroszkópiában, amely lehetővé teszi a sejtek és molekulák élő megfigyelését és követését. A festék különböző biológiai mintákban, például sejtkultúrákban vagy szövetmintákban is használható.

Adagolás és alkalmazás módja

A fluoreszcein alkalmazásának módja a vizsgálat típusától függ. A következő alkalmazási formák jellemzőek:

  1. Intravénás injekció: A fluoreszceint intravénásan (IV) adják be a páciensnek, hogy a festék a vérkeringésbe juttatva áramolhasson a szemben vagy a vizsgálni kívánt testrészben. Ezt leggyakrabban az angiográfiás eljárások során alkalmazzák.
  2. Helyi alkalmazás: A fluoreszceint csepp formájában a szemekbe cseppentik a szaruhártya és a szem elülső részeinek vizsgálatához.
  3. Szájon át: Ritkábban előfordulhat, hogy a fluoreszceint szájon át alkalmazzák, például kutatási célokra, hogy a festék a test más részeibe is eljusson.

Mellékhatások

A fluoreszcein általában jól tolerálható, de ritka esetekben mellékhatásokat okozhat. Néhány közülük a következő:

  1. Allergiás reakciók: Bár ritka, előfordulhat, hogy a beteg allergiás reakciókat mutat, például bőrkiütéseket, légzési nehézségeket, vagy anafilaxiás reakciókat. Az intravénás alkalmazás esetén szoros orvosi felügyelet szükséges.
  2. Hányinger és hányás: Az intravénás fluoreszcein alkalmazása után néhány beteg enyhe hányingert vagy hányást tapasztalhat.
  3. Bőrreakciók: A fluoreszcein alkalmazása bőrirritációt is okozhat, különösen akkor, ha hosszú ideig érintkezik a bőrrel.
  4. Vizelet színeződése: A fluoreszcein alkalmazása után a vizelet színe zöldre változhat, ami nem káros, de figyelmeztetni kell a beteget, hogy ez normális jelenség.

Kölcsönhatások

A fluoreszcein általában nem lép kölcsönhatásba más gyógyszerekkel, mivel elsősorban helyi alkalmazásra vagy intravénás beadásra kerül. Azonban a veseproblémákkal küzdő betegek esetében fokozott figyelmet igényelhet, mivel a fluoreszcein a vesén keresztül ürül.

Ellenjavallatok

A fluoreszceint nem ajánlott alkalmazni olyan betegeknél, akiknek ismert allergiás reakcióik vannak a fluoreszcens festékekre vagy hasonló vegyületekre. Ezen kívül, a vesebetegségek esetén különös figyelemmel kell alkalmazni, mivel a festék elsősorban a veséken keresztül ürül.

Összegzés

A fluoreszcein egy hasznos és széleskörűen alkalmazott festék, amelyet főként szemészeti diagnosztikai eljárásokban, például fluoreszcens angiográfiában, és a szaruhártya állapotának vizsgálatában alkalmaznak. Emellett más orvosi területeken is használják a szövetek és keringési rendszerek vizsgálatára. A fluoreszcein jól tolerálható, bár ritka esetekben allergiás reakciók vagy egyéb mellékhatások előfordulhatnak.

Fordítások