folytonos valószínűségi eloszlás

Kiejtés

  • IPA: [ ˈfojtonoʃ ˈvɒloːsiːnyːʃeːɡi ˈɛloslaːʃ]

Főnév

folytonos valószínűségi eloszlás

  1. (matematika) A folytonos valószínűségi eloszlás (continuous probability distribution) olyan eloszlás, amelynél a valószínűségi változó bármely valós számot felvehet egy adott intervallumban. A legfontosabb különbség a diszkrét eloszlással szemben az, hogy a folytonos valószínűségi változónak nincs olyan konkrét értéke, amelyhez nem nulla valószínűség tartozna – azaz minden egyes konkrét érték felvételének valószínűsége zérus.

A folytonos valószínűségi eloszlások legfontosabb elemei:

1. sűrűségfüggvény (PDF - Probability Density Function)

A sűrűségfüggvény   segítségével határozható meg a folytonos valószínűségi eloszlás. Ez nem maga a valószínűség, hanem a "valószínűség sűrűsége" egy adott pont körül. A sűrűségfüggvény alaptulajdonságai: -   minden   esetén. - Az adott tartományon a valószínűség   integráljaként adódik:   - A teljes tartományon a sűrűségfüggvény integrálja 1:  

2. eloszlásfüggvény (CDF - Cumulative Distribution Function)

Az eloszlásfüggvény   megadja annak valószínűségét, hogy a valószínűségi változó egy adott   értéknél kisebb legyen:   Az eloszlásfüggvény tulajdonságai: -   minden  -re. -   balról folytonos. -   monoton növekvő, vagyis ha  , akkor  . -  , ha  , és  , ha  .

3. Példa: Normális eloszlás

Az egyik legismertebb folytonos eloszlás a normális eloszlás, amelynek sűrűségfüggvénye:   ahol   az eloszlás várható értéke,   pedig a szórása.

Használat

A folytonos eloszlások nagyon gyakoriak a valószínűségszámításban és statisztikában, mert sok valós életbeli jelenséget jól modelleznek, például a mérések zaját, emberek magasságát, vagy a hibák eloszlását egy gyártási folyamatban.