Kiejtés

  • IPA: [ ˈfriʃːɛʃːeːɡ]

Főnév

frissesség

Használat

1984-ig frisseség, azóta frissesség a helyes forma. Korábban a szóelemző írásmód szerint írták (friss+(e)ség), 1984 óta viszont a kiejtés elvét alkalmazzák (az s a két magánhangzó között helyzetben megnyúlik): frissesség. Ugyanúgy, mint a következő esetekben is: bölcsesség, szüzesség, vigasság. [1]

Etimológia

friss +‎ -ség

Fordítások

Jegyzetek