gaukeln
Kiejtés
- IPA: /ɡaʊ̯kɛln/
Ige
gaukeln (gyenge, E/3 jelen gaukelt, múlt gaukelte, befejezett gegaukelt, segédige haben)
Igeragozás
főnévi igenév | gaukeln | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | gaukelnd | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | gegaukelt | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich gaukle ich gaukele ich gaukel |
wir gaukeln | i | ich gaukele ich gaukle |
wir gaukeln |
du gaukelst | ihr gaukelt | du gaukelest du gauklest |
ihr gaukelet ihr gauklet | ||
er gaukelt | sie gaukeln | er gaukele er gaukle |
sie gaukeln | ||
egyszerű múlt | ich gaukelte | wir gaukelten | ii | ich gaukelte1 | wir gaukelten1 |
du gaukeltest | ihr gaukeltet | du gaukeltest1 | ihr gaukeltet1 | ||
er gaukelte | sie gaukelten | er gaukelte1 | sie gaukelten1 | ||
felszólító mód | gaukle (du) gaukel (du) gaukele (du) |
gaukelt (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.