gefitinib
Kiejtés
- IPA: [ ˈɡɛfitinib]
Főnév
gefitinib
- (gyógyszertan) A gefitinib egy célzott terápiás gyógyszer, amelyet a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésére alkalmaznak, különösen azoknál a betegeknél, akiknél a rákos sejtekben epidermális növekedési faktor receptor (EGFR) mutációi vannak. A gefitinib a kináz inhibitorok csoportjába tartozik, és az EGFR-t célozza meg, amely szerepet játszik a daganatok növekedésében és szaporodásában.
Hatásmechanizmus
A gefitinib hatásmechanizmusa az EGFR (epidermális növekedési faktor receptor) blokkolásán alapul. Az EGFR egy olyan receptor a sejtmembránon, amely a növekedési faktorok kötődése révén aktiválódik és serkenti a sejt növekedését és szaporodását. A gefitinib gátolja ezt a jelátviteli folyamatot, és ennek következtében a rákos sejtek osztódása és növekedése lelassul vagy megáll.
GeFiTinib a tyrozin-kináz gátlók csoportjába tartozik, amelyek célzott módon blokkolják a kináz aktivitást, amely kulcsszerepet játszik a daganatok fejlődésében. A gyógyszer hatékonyan csökkenti a rákos sejtek túlélését, különösen olyan esetekben, amikor az EGFR receptor mutációval van jelen.
Alkalmazás
A gefitinib alkalmazása főként nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésére korlátozódik, és kifejezetten azoknál a betegeknél hatékony, akiknél az EGFR receptorban mutáció van. Az EGFR-pozitív nem kissejtes tüdőrák a leggyakoribb tüdőrák típus, és a gefitinib az egyik első vonalbeli kezelési lehetőség azok számára, akiknél a rákos sejtek érzékenyek a gyógyszerre.
Különböző klinikai indikációk:
- EGFR-mutált nem kissejtes tüdőrák (NSCLC): A gefitinib az EGFR mutációval rendelkező betegek kezelésére alkalmazható, és a betegség előrehaladott, nem operálható vagy metasztatikus stádiumában alkalmazzák.
- Más rákos megbetegedések: Bár a gefitinib hatékonyságát elsősorban tüdőrákban vizsgálták, más típusú rákok kezelésében is kísérleti szakaszban van, különösen az EGFR receptorral kapcsolatos daganatokban.
Alkalmazási forma
A gefitinib orális tabletta formájában kapható, és a kezelés általában napi egyszeri adagolással történik. Az adagolás egyénre szabott, és az orvos dönti el, hogy milyen adag szükséges a beteg számára. Az adagokat rendszerint napi egyszer 250 mg-ban írják fel, de a dózis módosítása szükséges lehet egyes esetekben a beteg állapota alapján.
Mellékhatások
A gefitinib alkalmazása számos mellékhatást okozhat. A leggyakoribb mellékhatások közé tartoznak:
- Bőrtünetek:
- Bőrkiütés, pattanások és bőrgyulladás: A gefitinib számos bőrtünetet okozhat, és ezek különösen gyakoriak a kezelés első hónapjaiban.
- Száraz bőr és viszketés.
- Fényérzékenység: A bőr érzékenyebbé válhat a napfényre, így a betegeknek el kell kerülniük a hosszú távú napozást.
- Emésztőrendszeri panaszok:
- Hasmenés: A hasmenés a gefitinib egyik leggyakoribb mellékhatása, amelyet gyakran a kezelés kezdeti szakaszában tapasztalnak.
- Hányinger és hányás: Egyes betegek hányingerre és hányásra panaszkodhatnak.
- Légzési problémák:
- Tüdőproblémák, például pneumonitis (tüdőgyulladás), légszomj és köhögés. A tüdőgyulladás súlyos mellékhatás lehet, és a beteg állapotának fokozott figyelemmel kísérése szükséges a kezelés során.
- Fáradtság és gyengeség: Sok beteg fáradtságot vagy gyengeséget tapasztalhat, amely a kezelést követően hosszabb ideig is fennállhat.
- Májfunkciós zavarok: Ritkán előfordulhatnak májproblémák, ezért a kezelést követően a májfunkciót rendszeresen ellenőrizni kell.
- Apetitszegényedés és fogyás: A kezelés alatt a betegek egy része étvágytalanságot és fogyást tapasztalhat.
Ellenjavallatok
A gefitinib alkalmazása nem javasolt, ha a betegnek ismert allergiás reakciója van a gyógyszer bármely összetevőjére, vagy ha súlyos májbetegségei vannak. A következő ellenjavallatok is figyelembe kell venni a gyógyszer alkalmazásakor:
- Allergia a gefitinib iránt: Ha a beteg allergiás reakciót mutatott a gefitinib vagy annak bármely összetevője iránt, a kezelés nem ajánlott.
- Súlyos májbetegség: A gyógyszer használata nem javasolt azoknak, akiknek súlyos májproblémáik vannak, mivel a gefitinib növelheti a májkárosodás kockázatát.
- Súlyos tüdőproblémák: A tüdőgyulladás vagy egyéb tüdőproblémák fokozhatják a tüdőszövődmények kockázatát.
Kölcsönhatások
A gefitinib kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel, és befolyásolhatja azok hatékonyságát vagy mellékhatásait:
- CYP3A4 inhibitorok: A gefitinib metabolizálódik a CYP3A4 enzim segítségével. A CYP3A4 inhibitorok (pl. ketokonazol, ritonavir) fokozhatják a gefitinib hatását, ami a mellékhatások kockázatát növelheti.
- CYP3A4 induktorok: A CYP3A4 induktorok (pl. karbamazepin, fenitoin) csökkenthetik a gefitinib hatékonyságát, mivel gyorsítják a gyógyszer metabolizálódását.
- Antacidok: A gyomorsav csökkentő gyógyszerek (pl. antacidok) csökkenthetik a gefitinib felszívódását, így ezek alkalmazása előtt orvosi tanácsadás szükséges.
Összegzés
A gefitinib egy célzott terápiás gyógyszer, amely elsősorban nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésére használatos, különösen az EGFR mutációval rendelkező betegeknél. A gyógyszer gátolja az EGFR-t, amely a daganatok növekedésében kulcsszerepet játszik, így csökkenti a rákos sejtek szaporodását. A gefitinib hatékony, de számos mellékhatással járhat, beleértve a bőrreakciókat, emésztőrendszeri panaszokat és légzési problémákat. A kezelés során fontos a rendszeres orvosi felügyelet és a mellékhatások figyelése.