Wikiszótár

gyulladáscsökkentő

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɟulːɒdaːʃt͡ʃøkːɛntøː]

Főnév

gyulladáscsökkentő

  1. (gyógyszertan) A gyulladáscsökkentők olyan gyógyszerek, amelyek célja a szervezet gyulladásos reakcióinak mérséklése és a gyulladásos tünetek, például fájdalom, duzzanat, bőrpír és láz csökkentése. A gyulladáscsökkentők széles körben alkalmazhatók különböző betegségek, mint például ízületi gyulladás, izomfájdalmak, allergiás reakciók, illetve egyéb gyulladásos állapotok kezelésére. A gyulladáscsökkentők lehetnek nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), szteroidok, valamint bizonyos célzott biológiai terápiák is.

A gyulladáscsökkentők főbb típusai

  1. Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok):
    • Az NSAID-ok a leggyakrabban használt gyulladáscsökkentők, amelyek nem tartalmaznak szteroidokat. Fő hatásmechanizmusuk a ciklooxigenáz (COX) enzimek gátlásán alapul, amelyek a prosztaglandinok szintéziséért felelősek. A prosztaglandinok a gyulladás, fájdalom és láz kialakulásában játszanak szerepet.
    • Példák: Ibuprofen, naproxen, diklofenák, aszpirin.
    • Előnyök: Gyors fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatás, jól alkalmazhatók akut gyulladásos állapotokban.
    • Mellékhatások: Hosszú távú használatuk gyomorirritációt, fekélyt, vérzést, valamint vese- és májkárosodást okozhat. A COX-1 enzim gátlása miatt ezek a gyógyszerek csökkentik a gyomornyálkahártya védelmét.
  2. Kortikoszteroidok (szteroidok):
    • A kortikoszteroidok szintetikus hormonok, amelyek hasonlóak a mellékvesekéreg által termelt természetes kortizolhoz. Ezek a gyógyszerek erős gyulladáscsökkentő hatásúak, és különféle betegségek, például asztma, allergiás reakciók, ízületi gyulladás és autoimmun betegségek kezelésére alkalmazhatók.
    • Példák: Prednizolon, dexametazon, metilprednizolon.
    • Előnyök: Hatékonyan csökkentik a gyulladást és az immunválaszt, jól alkalmazhatók súlyos gyulladásos állapotok esetén.
    • Mellékhatások: Hosszú távú alkalmazásuk súlyos mellékhatásokhoz vezethet, mint például csontritkulás, magas vérnyomás, vércukorszint-emelkedés, súlygyarapodás, bőrproblémák és az immunrendszer gyengülése.
  3. Célzott biológiai terápiák:
    • A biológiai terápiák specifikus célpontokra, például bizonyos gyulladásos fehérjékre vagy immunsejtekre hatnak, amelyek részt vesznek a gyulladásos folyamatban. Ezek a gyógyszerek különösen hatékonyak olyan autoimmun betegségekben, mint a rheumatoid arthritis, Crohn-betegség és pikkelysömör.
    • Példák: Infliximab, adalimumab (TNF-gátlók); tocilizumab (IL-6 gátló); rituximab (B-sejt gátló).
    • Előnyök: Pontos célzottságuk miatt ezek a gyógyszerek hatékonyabbak és kevesebb mellékhatást okoznak, mint a hagyományos gyulladáscsökkentők.
    • Mellékhatások: Fokozott fertőzési kockázat, mivel az immunrendszert gátolják. Ezen felül egyes esetekben allergiás reakciókat is okozhatnak.
  4. DMARD-ok (betegségmódosító reumaellenes gyógyszerek):
    • Ezek a gyógyszerek a gyulladáscsökkentés mellett a betegség előrehaladásának lassítására is képesek, így különösen hatékonyak autoimmun betegségekben, például rheumatoid arthritisben és lupusban.
    • Példák: Metotrexát, leflunomid, szulfaszalazin.
    • Előnyök: Hosszú távon csökkentik az autoimmun betegségek okozta károsodásokat.
    • Mellékhatások: Máj- és veseproblémák, csontvelő-károsodás, immunrendszer legyengítése.

A gyulladáscsökkentők hatásmechanizmusa

A gyulladáscsökkentők különböző mechanizmusokkal érik el a gyulladásos folyamatok mérséklését. Az NSAID-ok például a prosztaglandinok szintézisét gátolják, míg a kortikoszteroidok közvetlenül blokkolják az immunválaszt és a gyulladásos mediátorok termelődését. A biológiai terápiák célzottan gátolják a gyulladásos folyamatokban részt vevő molekulákat, például a TNF-et vagy az IL-6-ot, amelyek felelősek a gyulladás fenntartásáért és terjedéséért.

Gyulladáscsökkentők alkalmazása különféle betegségekben

  1. Ízületi gyulladás:
    • Az NSAID-ok gyakran az első vonalbeli kezelést jelentik az ízületi gyulladás enyhébb eseteiben, míg súlyosabb esetekben kortikoszteroidokat vagy biológiai terápiákat használnak.
  2. Autoimmun betegségek:
    • Autoimmun betegségekben, mint a rheumatoid arthritis vagy a lupus, a gyulladáscsökkentők célja az immunrendszer túlzott válaszának gátlása. DMARD-ok és biológiai terápiák hosszú távú kezelésre szolgálnak.
  3. Asztma és allergia:
    • Az inhalációs kortikoszteroidok alapvető szerepet játszanak az asztma és egyes allergiás betegségek kezelésében, mivel csökkentik a légutak gyulladását.
  4. Gyulladásos bélbetegségek:
    • Crohn-betegség és fekélyes vastagbélgyulladás esetén kortikoszteroidokat, biológiai terápiákat és DMARD-okat alkalmaznak a gyulladás csökkentésére és a tünetek enyhítésére.
  5. Fájdalom és lázcsillapítás:
    • Az NSAID-ok kiválóan alkalmasak a fájdalom és a láz csökkentésére, különösen olyan állapotokban, mint az izomfájdalmak, menstruációs fájdalmak vagy lázas megbetegedések.

Gyulladáscsökkentők mellékhatásai és kockázatai

Mivel a gyulladáscsökkentők befolyásolják az immunválaszt, mellékhatásokkal is járhatnak. Az NSAID-ok hosszú távú alkalmazása gyomorproblémákat, vérzést, valamint vese- és májkárosodást okozhat. A kortikoszteroidok hosszú távú alkalmazása komoly mellékhatásokhoz vezethet, például csontritkuláshoz, cukorbetegséghez és magas vérnyomáshoz. A biológiai terápiák és DMARD-ok használata növeli a fertőzések kockázatát, mivel gátolják az immunrendszert.

Összegzés

A gyulladáscsökkentők széles körben alkalmazhatók különböző gyulladásos betegségek kezelésére, a fájdalomcsillapítástól kezdve az autoimmun betegségek kezeléséig. A megfelelő típusú gyulladáscsökkentő kiválasztása az adott betegség, a gyulladás súlyossága és a beteg állapota alapján történik.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=gyulladáscsökkentő&oldid=3460370”