hioszcin

(hioszcin-butilbromid szócikkből átirányítva)

Kiejtés

  • IPA: [ ˈhijost͡sin]

Főnév

hioszcin

  1. (gyógyszertan) A szkopolamin, más néven hioszcin, egy alkaloid, amelyet elsősorban utazási betegség (mozgásszervi betegség), hányinger és hányás kezelésére használnak. Ez a vegyület antikolinerg hatású, vagyis blokkolja az acetilkolin nevű neurotranszmittert az agyban, ezáltal csökkentve a hányingert és egyensúlyzavart, amelyek az utazási betegség során jelentkeznek. A szkopolamint gyakran tapasz, tabletta vagy injekció formájában alkalmazzák.

Hogyan működik a szkopolamin?

A szkopolamin blokkolja az acetilkolin receptorokat a központi idegrendszerben, különösen az agy hányingert és egyensúlyérzékelést szabályozó területein. Az acetilkolin receptorok blokkolásával csökkenti a hányinger és szédülés tüneteit, különösen utazás közben vagy mozgásszervi betegségek esetén. Emellett nyugtató hatása is lehet, mivel befolyásolja a paraszimpatikus idegrendszer működését.

Alkalmazási területek

  1. Utazási betegség (mozgásszervi betegség): A szkopolamin tapasz vagy tabletta formájában alkalmazva segít csökkenteni az utazás okozta hányingert, szédülést és kellemetlen érzéseket.
  2. Posztoperatív hányinger és hányás: Műtét után gyakran jelentkezik hányinger és hányás, amelyet a szkopolamin segíthet enyhíteni.
  3. Nyugtatás: Ritkán, de a szkopolamint enyhe nyugtatóként is alkalmazzák, mivel nyugtató hatása van az idegrendszerre.
  4. Gastrointestinalis görcsök: Néhány esetben a szkopolamint a bélrendszeri görcsök csökkentésére is használják, mivel ellazítja a simaizmokat.

Adagolás és alkalmazási mód

A szkopolamint többféle formában alkalmazzák:

  • Tapasz: Az utazási betegség megelőzésére gyakran használnak tapaszt, amelyet a fül mögé helyeznek, és a bőrön keresztül adagolja a gyógyszert. A tapaszt általában utazás előtt legalább 4 órával kell felhelyezni, és hatása 72 óráig tart.
  • Tabletta: Szájon át is bevehető, bár ritkábban használják, mint a tapaszt.
  • Injekció: Súlyos esetekben vagy posztoperatív hányinger esetén alkalmazható.

Mellékhatások

A szkopolamin általában jól tolerálható, de az antikolinerg hatás miatt különféle mellékhatások léphetnek fel, például:

  • Szájszárazság: Az egyik leggyakoribb mellékhatás.
  • Látászavarok: Homályos látás vagy fényérzékenység, különösen tapasz használatakor.
  • Szédülés és álmosság: A nyugtató hatása miatt a szkopolamin okozhat álmosságot és szédülést.
  • Vizeletürítési nehézségek: Az antikolinerg hatás miatt vizelési nehézségek is előfordulhatnak.
  • Zavartság és memóriazavarok: Idősebb betegeknél vagy nagyobb adagok esetén memóriazavarok és zavartság jelentkezhetnek.

Ellenjavallatok és óvintézkedések

A szkopolamin nem mindenki számára megfelelő. Az ellenjavallatok és figyelmeztetések a következők:

  • Glaukóma (zöldhályog): Különösen zárt zugú glaukóma esetén a szkopolamin fokozhatja a szembelnyomást.
  • Prosztata-megnagyobbodás: Vizelési problémákat súlyosbíthat.
  • Idősebb betegek: Az idősebbek érzékenyebbek lehetnek a szkopolamin antikolinerg hatásaira, például zavartságra vagy hallucinációkra.
  • Terhesség és szoptatás: Terhesség és szoptatás alatt a szkopolamin alkalmazását orvosi felügyelet mellett kell végezni, mivel nem teljesen ismert a hatása a magzatra vagy csecsemőre.

Összefoglalás

A szkopolamin egy hatékony antikolinerg szer, amely segít enyhíteni az utazási betegség és a posztoperatív hányinger tüneteit. Bár általában jól tolerálható, figyelmet igényel az alkalmazása a mellékhatások és a kockázati csoportok miatt, különösen idősebb betegek, glaukómás betegek és terhes nők esetében.