hisztamin
Kiejtés
- IPA: [ ˈhistɒmin]
Főnév
hisztamin
- (gyógyszertan) A hisztamin egy biogén amin, amely az immunválaszok, az allergiás reakciók és az emésztés szabályozásában játszik szerepet. Természetesen megtalálható a szervezetben, és számos folyamatot befolyásol: részt vesz a gyulladásos reakciók kialakulásában, segíti az allergének elleni védekezést, és hozzájárul a gyomorsav-termeléshez. A hisztamint elsősorban a hízósejtek (mastociták) és bazofilek tárolják, amelyek a véráramban és a szövetekben találhatók.
A hisztamin szerepe az allergiás reakciókban
Allergiás reakciók során a szervezet túlérzékenyen reagál az ártalmatlan anyagokra, mint például a pollenre, porra vagy állati szőrre. Amikor az immunrendszer allergénnel találkozik, IgE-antitesteket termel, amelyek aktiválják a hízósejteket, így a hisztamin és más gyulladásos anyagok szabadulnak fel. Ezek az anyagok váltják ki az allergiás tüneteket, például az orrfolyást, tüsszentést, viszketést és duzzanatot.
A hisztamin hatásai a szervezetben
A hisztamin többféle receptort köt meg a szervezetben, és ezek különböző reakciókat váltanak ki. A főbb hisztaminreceptorok a következők:
- H1 receptorok – Az allergiás reakciókban és gyulladásokban játszanak szerepet. Az H1 receptorok aktiválása érfal-tágulást (vazodilatáció), kapilláris áteresztőképesség fokozódását, valamint simaizom-összehúzódást vált ki, ami duzzanathoz és viszketéshez vezet.
- H2 receptorok – Elsősorban a gyomorban találhatók, és felelősek a gyomorsav-termelés szabályozásáért. Az H2 receptorok aktiválása savképződést vált ki, ami segíti az emésztést.
- H3 receptorok – Az idegrendszerben találhatók, és a neurotranszmitterek felszabadulásában vesznek részt. Az H3 receptorok szabályozzák a hisztamin szintjét az agyban, és szerepet játszanak az ébrenlét és alvás szabályozásában.
- H4 receptorok – A csontvelőben és immunsejteken találhatók, és az immunválasz modulációjában vesznek részt. Az H4 receptorok aktiválása gyulladást okozhat, és szerepet játszhat az immunsejtek mozgásában.
A hisztamin túltermelésének hatásai
A túlzott hisztamintermelés allergiás tüneteket és különféle egészségügyi problémákat okozhat, például:
- Allergiás tünetek – Tüsszentés, orrfolyás, szemviszketés, könnyezés, csalánkiütés és bőrkiütés a hisztamin túlzott felszabadulásának következményei, amelyeket gyakran allergének váltanak ki.
- Asztmás reakciók – A légutak simaizomjainak összehúzódása, amit a hisztamin okoz, asztmás rohamot válthat ki és nehézlégzést okozhat.
- Gyomor-bélrendszeri panaszok – A hisztamin túlzott felszabadulása emésztési problémákat, például hasfájást, hányingert, hányást és hasmenést okozhat.
- Migrén és fejfájás – A hisztamin okozta értágulat fejfájást és migrént válthat ki, különösen hisztaminérzékeny egyéneknél.
Hisztamin-intolerancia
A hisztamin-intolerancia egy olyan állapot, amelyben a szervezet képtelen hatékonyan lebontani a hisztamint, ami tüneteket okoz, még akkor is, ha nincs allergiás reakció. A hisztamin lebontásáért felelős legfontosabb enzim a diamino-oxidáz (DAO), amely a hisztamint inaktívvá alakítja a bélben. Ha a DAO enzim szintje alacsony, vagy ha a hisztamin termelése túl magas, a hisztamin felhalmozódhat, és különféle tüneteket válthat ki.
A hisztamin-intolerancia tünetei gyakran hasonlítanak az allergiás reakciók tüneteire: - Fejfájás, migrén - Orrdugulás, orrfolyás - Hasi görcsök, puffadás, hasmenés - Csalánkiütés, bőrpír - Szédülés, szívdobogásérzés
A hisztamin-intoleranciát általában eliminációs diétával diagnosztizálják, amely során hisztaminban gazdag ételeket kerülnek. Az enzimpótlás (DAO enzim tabletták formájában) és az alacsony hisztamintartalmú diéta segíthet a tünetek enyhítésében.
Hisztaminban gazdag ételek
A hisztamin szintje különösen magas a fermentált élelmiszerekben és bizonyos érlelt termékekben. Hisztaminban gazdag ételek például: - Érlelt sajtok, szalámi, kolbász - Fermentált ételek, például savanyú káposzta, miso, szójaszósz - Halak és tengeri ételek (különösen, ha nem friss) - Alkoholtartalmú italok, különösen vörösbor, pezsgő és sör - Paradicsom, padlizsán, spenót
Ezen élelmiszerek fogyasztása hisztamin-intoleranciában szenvedőknél kellemetlen tüneteket válthat ki.
Az allergiás reakciók kezelése: antihisztaminok
Az antihisztaminok olyan gyógyszerek, amelyek blokkolják a hisztamin receptorokat, és így csökkentik az allergiás tüneteket. Az antihisztaminokat különböző típusokba sorolják, attól függően, hogy melyik hisztaminreceptorra hatnak. A leggyakoribbak az H1-receptorokat blokkoló antihisztaminok, amelyeket széles körben alkalmaznak allergiás tünetek, például orrfolyás, tüsszögés, viszketés és szemkönnyezés enyhítésére.
- Első generációs antihisztaminok – Ezek az antihisztaminok, mint például a difenhidramin, gyorsan enyhítik az allergiás tüneteket, de álmosságot okozhatnak, mivel átjutnak a vér-agy gáton és befolyásolják az agyi aktivitást.
- Második generációs antihisztaminok – Újabb típusú gyógyszerek, mint a cetirizin, loratadin és fexofenadin, amelyek kevésbé okoznak álmosságot és hosszabb hatásúak. Ezeket általában szezonális allergiák és allergiás nátha kezelésére használják.
- H2-receptor blokkolók – Ezek a gyógyszerek (például ranitidin, famotidin) a gyomorsav-termelés csökkentésére szolgálnak, és olyan gyomorproblémák kezelésére használják őket, mint például a refluxbetegség.
Összefoglalás
A hisztamin egy fontos molekula, amely részt vesz az immunválaszban, az allergiás reakciókban és az emésztés szabályozásában. Az allergiás reakciók során a hisztamin felszabadulása okozza a jellegzetes tüneteket, például a viszketést, duzzanatot és gyulladást. A hisztamin-intolerancia esetén a szervezet képtelen megfelelően lebontani a hisztamint, ami kellemetlen tüneteket okoz, különösen hisztaminban gazdag ételek fogyasztása után.