hit
(hits szócikkből átirányítva)
Kiejtés
- IPA: [ ˈhit]
Főnév
hit
- Meggyőződés, bizalom egy vallásban vagy eszmében.
Fordítások
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | hit | hitek |
tárgyeset | hitet | hiteket |
részes eset | hitnek | hiteknek |
-val/-vel | hittel | hitekkel |
-ért | hitért | hitekért |
-vá/-vé | hitté | hitekké |
-ig | hitig | hitekig |
-ként | hitként | hitekként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | hitben | hitekben |
-on/-en/-ön | hiten | hiteken |
-nál/-nél | hitnél | hiteknél |
-ba/-be | hitbe | hitekbe |
-ra/-re | hitre | hitekre |
-hoz/-hez/-höz | hithez | hitekhez |
-ból/-ből | hitből | hitekből |
-ról/-ről | hitről | hitekről |
-tól/-től | hittől | hitektől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | hitem | hiteim |
a te | hited | hiteid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
hite | hitei |
a mi | hitünk | hiteink |
a ti | hitetek | hiteitek |
az ő | hitük | hiteik |
Szinonimák
Származékok
- hiteget
- (összetételek): balhit, hitágazat, hitbér, hitbizomány, hitbuzgó, hitcikkely, hitehagyás, hitehagyott, hitelemzés, hitelv, hitérzék, hitetlen, hitetlenség, hitfél, hitfelekezet, hithirdetés, hithű, hitigazság, hitközség, hitlevél, hitoktatás, hitoktató, hitrege, hitszakadás, hitszegés, hitszegő, hitszónok, hittagadás, hittan, hittanár, hittanóra, hittérítés, hitterjesztés, hittétel, hittitok, hittudomány, hittudós, hitújítás, hitvallás, hitvédelem, hitvilág, hitvita, hitvitázás, közhit, néphit, tévhit, vakhit
Ige
hit (alapjelen, egyes szám harmadik személy hits, folyamatos melléknévi igenév hitting, második és harmadik alakja hitted)
Főnév
hit (tsz. hits)