Wikiszótár

ibandronsav

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈibɒndronʃɒv]

Főnév

ibandronsav

  1. (gyógyszertan) Az ibandronsav egy biszfoszfonátok közé tartozó gyógyszer, amelyet elsősorban csontritkulás (osteoporosis) kezelésére és megelőzésére használnak, különösen a posztmenopauzás nőknél. Az ibandronsav segít megerősíteni a csontokat és csökkenti a csonttörés kockázatát azáltal, hogy gátolja a csontok lebontását.

Hatásmechanizmusa

Az ibandronsav a csontok anyagcseréjét szabályozza:

  • Csontlebontás gátlása: Az ibandronsav gátolja az oszteoklasztok (csontlebontó sejtek) aktivitását, így lassítja a csontok lebontását és segíti a csontszövet megőrzését.
  • Csont erősítése: Az ibandronsav növeli a csont ásványianyag-sűrűségét (BMD), ezáltal erősebbé teszi a csontokat és csökkenti a törések kockázatát, különösen a csípő és gerinc területén.

Alkalmazási területek

Az ibandronsavat elsősorban csontritkulás kezelésére és egyes csontszövődmények megelőzésére alkalmazzák:

  1. Posztmenopauzális osteoporosis: A változókor után a nőknél csökken az ösztrogénszint, ami felgyorsítja a csontvesztést. Az ibandronsav segít csökkenteni a csonttörések kockázatát.
  2. Csontmetasztázisok megelőzése és kezelése: Egyes esetekben a rákos áttétek okozta csontkárosodás kezelésére vagy megelőzésére is alkalmazzák, hogy megakadályozza a csont fájdalmát és töréseit.

Adagolás és alkalmazási mód

Az ibandronsavat szájon át vagy intravénás injekció formájában lehet alkalmazni, az orvos utasításai szerint:

  1. Tabletta formájában:
    • Adagolás: Általában havonta egyszer, reggel, éhgyomorra kell bevenni egy 150 mg-os tablettát.
    • Bevételi mód: A tablettát egészben, egy nagy pohár vízzel kell lenyelni, majd legalább 60 percig nem szabad lefeküdni vagy étkezni.
  2. Intravénás injekció:
    • Adagolás: Az injekciót általában háromhavonta adják be orvosi rendelőben vagy kórházban.
    • Az intravénás forma gyorsabban hat, és azoknak ajánlott, akik nehezen tolerálják az orális biszfoszfonátokat.

Az ibandronsav alkalmazása előtt az orvos alaposan kiértékeli a beteg állapotát, és pontos adagolási útmutatást ad, hogy minimalizálja a mellékhatások kockázatát.

Mellékhatások

Az ibandronsav alkalmazása során előfordulhatnak mellékhatások, amelyek közül néhány enyhe, míg mások komolyabb figyelmet igényelnek:

  • Emésztőrendszeri panaszok: Gyomorégés, gyomorfájdalom, émelygés, székrekedés vagy hasmenés fordulhat elő, különösen szájon át szedett formában.
  • Izom- és ízületi fájdalom: Egyes betegek izom- és ízületi fájdalmakról számolnak be.
  • Állkapocs osteonecrosis (ONJ): Ritka, de súlyos mellékhatás, amely az állkapocs csontszövetének elhalásával jár. Leggyakrabban azoknál fordul elő, akik intravénás ibandronsavat kapnak és fogászati beavatkozáson esnek át.
  • Csont-, ízületi- és izomfájdalmak: Az injekciós kezelés után rövid időre erősebb fájdalmak léphetnek fel a csontokban, ízületekben vagy izmokban.
  • Lázas állapot és influenzaszerű tünetek: Az első néhány injekció után láz, fejfájás és influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek.

Ellenjavallatok és figyelmeztetések

Az ibandronsav alkalmazása nem minden beteg számára biztonságos, és bizonyos esetekben kerülendő:

  • Veseproblémák: Súlyos vesebetegségben szenvedő betegek esetén kerülendő az ibandronsav használata, mivel a gyógyszer a vesén keresztül ürül.
  • Alacsony kalciumszint (hipokalcémia): Az ibandronsav csökkentheti a vér kalciumszintjét, ezért a kezelést megelőzően és közben is ellenőrizni kell a kalciumszintet.
  • Emésztőrendszeri problémák: Akut gyomor- és bélrendszeri betegségekben, például refluxban vagy gyomorfekélyben szenvedőknél a szájon át szedhető forma súlyosbíthatja a tüneteket.
  • Fogászati beavatkozás: Az ibandronsav-kezelés alatt fogászati beavatkozások során nő az állkapocs osteonecrosis kockázata, ezért a kezelés megkezdése előtt érdemes elvégezni a szükséges fogászati kezeléseket.

Gyógyszerkölcsönhatások

Az ibandronsav kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel, ezért fontos, hogy a beteg orvosa minden egyéb szedett gyógyszerről tudjon:

  • Kalcium- és magnéziumtartalmú készítmények: Ezek befolyásolhatják az ibandronsav felszívódását, ezért legalább 1 órás különbséggel kell őket bevenni.
  • Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok): Ezek a gyógyszerek irritálhatják az emésztőrendszert, ezért fokozhatják az ibandronsav okozta emésztőrendszeri mellékhatásokat.
  • Protonpumpa-gátlók: Hosszú távú használatuk befolyásolhatja a kalcium-anyagcserét és növelheti a csonttörések kockázatát.

Összefoglalás

Az ibandronsav egy biszfoszfonát gyógyszer, amely hatékonyan csökkenti a csontvesztést és növeli a csont ásványianyag-sűrűségét, így segít megelőzni a töréseket csontritkulásban szenvedő betegeknél. Szájon át vagy intravénás injekció formájában alkalmazható, és általában jól tolerálható. Az ibandronsav-kezelés megkezdése előtt fontos a kalcium- és D-vitamin-pótlás, valamint a vesefunkció ellenőrzése, és kerülni kell a hosszú távú alkalmazást azoknál, akiknél fennáll a súlyos mellékhatások kockázata. A gyógyszert orvosi felügyelet mellett kell alkalmazni, és szükséges lehet fogászati vizsgálat a kezelés megkezdése előtt az állkapocs osteonecrosis kockázatának csökkentésére.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=ibandronsav&oldid=3460108”