Kiejtés

  • IPA: [ ˈindɒpɒmid]

Főnév

indapamid

  1. (gyógyszertan) Az indapamid egy vérnyomáscsökkentő és enyhe vízhajtó (diuretikum), amelyet gyakran alkalmaznak magas vérnyomás (hipertónia) kezelésére. Az indapamid a tiazid-típusú diuretikumok közé tartozik, de sajátos tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek alkalmassá teszik a hosszú távú vérnyomáskezelésre. Az indapamid hatása főként az erek falának ellazításában és a szervezet folyadékszintjének szabályozásában nyilvánul meg.

Hatásmechanizmus

Az indapamid kettős hatással rendelkezik. Egyrészt enyhe vízhajtó hatást fejt ki a vesében, ami segít a felesleges víz és só eltávolításában, ezzel csökkentve a vértérfogatot és a vérnyomást. Másrészt közvetlenül hat az érfalakra, amelyek ellazulnak, csökkentve az érellenállást, ami szintén hozzájárul a vérnyomás csökkentéséhez. Mivel csak enyhe vízhajtó hatása van, az indapamid kevésbé okoz elektrolit-egyensúly zavarokat, mint más erősebb diuretikumok.

Alkalmazási területek

Az indapamid elsősorban a magas vérnyomás kezelésére szolgál, önmagában vagy más vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel kombinálva. Magas vérnyomás esetén az indapamid segít megelőzni a hosszú távú szövődményeket, például a szív- és érrendszeri betegségeket, agyvérzést és vesekárosodást.

Adagolás és alkalmazás

Az indapamid általában napi egyszeri adagolásban, reggeli után kerül bevételre. Az orvos határozza meg az adagolást, amely a beteg egyéni állapotától és vérnyomásának súlyosságától függ. A kezelés során általában folyamatos orvosi ellenőrzés javasolt, hogy figyelemmel kísérhessék a vérnyomás alakulását és az esetleges mellékhatásokat.

Mellékhatások

Az indapamid szedése során előforduló mellékhatások általában enyhék, de fontos figyelni rájuk:

  • Kiszáradás és elektrolit-egyensúly zavarok: mivel vízhajtó hatású, az indapamid befolyásolhatja a nátrium-, kálium- és magnéziumszintet. Ennek következtében szomjúság, fejfájás, izomgörcsök, gyengeség vagy zavartság alakulhat ki.
  • Emésztőrendszeri panaszok: hányinger, hányás és hasi fájdalom.
  • Bőrreakciók: ritkán allergiás bőrkiütés, fényérzékenység is előfordulhat.
  • Alacsony vérnyomás (hipotenzió): különösen akkor, ha a beteg vízhajtókkal vagy más vérnyomáscsökkentő szerekkel kombinált kezelést kap.
  • Vércukorszint emelkedése: hosszú távú használat esetén figyelni kell a vércukorszintre, különösen cukorbetegség esetén.

Ellenjavallatok és figyelmeztetések

Az indapamid alkalmazása nem javasolt bizonyos esetekben, például:

  • Súlyos vese- vagy májkárosodás esetén, mivel ezekben az állapotokban a gyógyszer hatása fokozódhat vagy nemkívánatos következményekkel járhat.
  • Alacsony káliumszint (hipokalémia) esetén, mivel az indapamid további káliumvesztést okozhat, ami súlyosbíthatja a hipokalémiát.
  • Köszvényes betegek esetében óvatosan kell alkalmazni, mivel fokozhatja a húgysavszintet a vérben.
  • Terhesség és szoptatás: az indapamid alkalmazása nem ajánlott terhes és szoptató nők számára, mivel nincs elegendő adat a magzatra vagy csecsemőre gyakorolt hatásáról.

Gyógyszerkölcsönhatások

Az indapamid egyéb gyógyszerekkel történő együttszedése módosíthatja a hatásait. Például:

  • Más vérnyomáscsökkentőkkel való kombináció fokozhatja az alacsony vérnyomás kockázatát.
  • Lítium készítmények: a lítium szintjének emelkedését okozhatja, ezért kerülni kell együttes alkalmazását.
  • Kortikoszteroidok és laxatívumok: ezek fokozhatják a káliumveszteséget, növelve a hipokalémia kockázatát.
  • Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok): ezek csökkenthetik az indapamid vérnyomáscsökkentő hatását.

Összefoglalás

Az indapamid egy tiazid-szerű diuretikum és vérnyomáscsökkentő, amely hatékonyan segít a magas vérnyomás kezelésében, különösen akkor, ha enyhe vízhajtó hatásra is szükség van. A gyógyszer alkalmazása hosszú távú orvosi felügyeletet igényel, különösen az elektrolit-egyensúlyra, a vérnyomás alakulására és a lehetséges mellékhatásokra való tekintettel.

Fordítások