Ige

ir

  1. van

Etimológia

Lásd a litván yra igealakot.

Kiejtés

  • IPA: [iɾ]

Ige

ir (first-person singular jelen vou, first-person singular múlt fui, bef. melléknévi igenév ido)

  1. megy

Etimológia

A latin eo igéből.

Igeragozás

  • ir - Lingea (pt-hu)
  • ir - Dicio
  • ir - inFormal
  • ir - Priberam
  • ir - DeepL (pt-en)
  • ir - Google (pt-en)
  • ir - Яндекс (pt-ru)
  • ir - Wikidata
  • ir - Wikipédia (portugál)

Kiejtés

  • IPA: /ˈiɾ/, [ˈiɾ]

Ige

ir (E/1. jelen idő voy, E/1. múlt idő fui, múlt idejű melléknévi igenév ido)

  1. megy
  • ir a' + főnévi igenév (jövő idő kifejezésére)

Szókapcsolatok

Igeragozás

Lásd még

  • ir - Szótár.net (es-hu)
  • ir - Lingea (es-hu)
  • ir - DLE (académico)
  • ir - Google (es-en)
  • ir - Яндекс (es-ru)
  • ir - PONS (es-en)
  • ir - Reverso (es-en)
  • ir - Wikidata
  • ir - Wikipédia (spanyol)

Melléknév

ir

  1. korai